Bronzkori fegyverek és ékszerek a Magyar Géniusz program vándorkiállításán 1. Az abaújdevecseri bronztekercs
A Magyar Géniusz Vándorkiállítás 2022 áprilisában indult Kecskemétről, majd Gyula, Debrecen, Győr, Szombathely, Szekszárd és Eger után Budapestre érkezik 2023 év végén. A tárlat reprezentatív válogatást nyújt a vidéki muzeális intézmények legértékesebb és legkülönlegesebb műtárgyaiból. A kiállítás szervezői jól tudják, hogy nem könnyű feladat a mai kor emberének magas ingerküszöbét múzeumi eszközökkel elérni, de a Magyar Géniusz vándorkiállítás koncepciójában és látványelemeiben is kísérletet tesz erre. A heterogén tárgyanyagban Magyarország területének régészeti örökségéből válogatott tárgyak között a bronzkori közösségek értékes és tudományos szempontból fontos tárgyai is bemutatásra kerültek. Ezek között számos olyan is megtalálható, amelyeket kutatócsoportunk vizsgált.
A kiállítás legsúlyosabb darabja az Abaújdevecser határából származó, a késő bronzkorra keltezhető 12 kg-os bronz spiráltekercs, amely a miskolci Herman Ottó Múzeum gyűjteményét gyarapítja (Hellebrandt 2011).
Az abaújdevecseri bronztekercs (https://www.magyargeniuszkiallitas.hu/project/hatalmi-jelkep-a-bronzkorbol-abaujdevecseri-bronztekercs/?fbclid=IwAR1NoMOB57hHUNgtgloncGoKl3JpcJQOzEFVYc45V6xBioMuOhNouXCWYwc)
A sírleletek alapján a középső bronzkortól kézen és lábon is viseltek hasonló spirál ékszereket; ábrázolásuk madár alakú, csörgőként használt agyagszobrocskáról is ismert (Bóna 1975, Taf. 222. 1; Kovács 1992, Abb. 62; Kiss 2012, 79, Fig. 19.1; P. Fischl 2014).
Tiszafüred-Majoroshalom D-305. sír (Kovács 1992, Abb. 62); madár alakú csörgő Királyszertistván, 12. sír
(Bóna 1975, Taf. 222. 1)
Az Abaújdevecser-Békás-tó területén, eredetileg mocsaras környezetből előkerült, különleges méretű és súlyú bronzspirált a kutatás a korabeli hitvilág istenei számára a földbe ásott áldozatként, esetleg egy óriás istenszobrot díszítő ékszerként értelmezi (P. Fischl 2018; V. Szabó 2019, 104, 83. kép). Egyedi jellege, és magányos lelet volta miatt keltezése nem adható meg pontosan, stílusjegyei alapján a magyarországi középső bronzkor végére vagy a késő bronzkorra, a Kr. e. 1600-1200 közötti évszázadokra keltezhető (Tarbay 2014; Kiss et al. 2015).
Az aszimmetrikus kar-és lábperecek tipológiája (Tarbay 2014, Fig. 13)
Érdekes kérdés, hogyan készült ez a hatalmas tárgy, amelynek előállításához több mint 12 kg-nyi bronz megolvasztására volt szükség. A 43 cm-es (kiterített hosszméretével közel 2 m-es) különleges bronz spirálról a kutatócsoportunk által a Budapesti Neutronközpont (BNC) munkatársaival együttműködésben végzett természettudományos (repülési-idő/time-of-flight neutrondiffrakciós) elemzés és a készítéstechnikai vizsgálatok kimutatták, hogy anyagában az öntés során létrejött kristályszerkezet látható, és nem figyelhető meg utólagos megmunkálás nyoma.
A BNC time-of-flight neutron-diffraktométere (TOF-ND)
Az óriás bronzspirált tehát egy darabban öntötték, viaszveszejtéses eljárással, utólagos megmunkálás, nyújtás, feltekercselés nélkül.
Az abaújdevecseri spiráldísz TOF-ND vizsgálata során mért textúra
Eszerint a tárgy készítésekor először egy hosszú, megfelelő vastagságú viaszrudat készítettek, amelynek középső szakaszát nyolcszögletesre alakították. A viasz rúd a végek felé elvékonyodó részét a hasonló formájú, kalapálással alakított kisebb méretű bronzékszereket utánozva spirálisan visszatekerték. Az így kialakított, spirálkorongok középpontjához újabb viaszdarabokat illesztve létrehozták az öntőcsapok helyét. Ezt követően az elkészült viasztárgyat agyaggal borították be, és kiégették, melynek során a viaszréteg kifolyt. A viasz helyén keletkezett üregbe beleöntötték (a nyersanyagvizsgálatunk szerint kb. 90% rezet és 10% ónt tartalmazó) folyékony bronzot, majd annak kihűlésekor az agyagformát széttörték (Kiss et al. 2014, 2015).
Kiss Viktória
Irodalom
Bóna, I.: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. Archaeologia Hungarica 49. Budapest 1975.
Hellebrandt M.: Bronztekercs Abaújdevecserről – Bronze spiral of Abaújdevecser, Herman Ottó Múzeum Évkönyve 50 (2011) 131–152.
P. Fischl K.: Két? lábon járó bronzkoriak? Bronzkór blog 2014.02.10. http://bronzkor.hu/ket-labon-jaro-bronzkoriak/
P. Fischl K.: Az abaújdevecseri „kartekercs”. Bronzkór blog 2018.01.30. http://bronzkor.hu/az-abaujdevecseri-kartekercs/?fbclid=IwAR351Yd8Vlu4X2m2jxd-yUWI3XJvgfDqTMd4qr-EGODKzEwG6kCvxsSNmmQ
Kiss, V.: Middle Bronze Age Encrusted Pottery in Western Hungary. Varia Arch, Hungarica 27. Budapest 2012.
Kiss, V., P. Fischl, K., Horváth, E., Káli, Gy., Kasztovszky, Zs., Kis, Z., Maróti, B., Szabó, G.: Bronzkori fémtárgyak roncsolásmentes neutron analitikai vizsgálatának eredményei. Gesta 13 (2014) 19–32.
Kiss, V., P. Fischl, K., Horváth, E., Káli, Gy., Kasztovszky, Zs., Kis, Z., Maróti, B., Szabó, G.: Non-destructive analyses of bronze artefacts from Bronze Age Hungary using neutron-based methods. Journal of Analytical Atomic Spectrometry 30 (2015) 685–693.
Kovács, T.: Bestattungssitten der Füzesabony-Kultur und das Gräberfeld von Tiszafüred-Majoroshalom. in: W. Meier-Arendt (ed.): Bronzezeit in Ungarn. Forschungen in Tell-Siedlungen an Donau und Theiß. Ausstellungskatalog. Frankfurt am Main 1992, 96–98.
V. Szabó G.: Bronzkori kincsek Magyarországon Földbe rejtett fegyverek, eszközök, ékszerek nyomában. Hereditas Archaeologica Hungariae. Budapest 2019.
