Mit árul el a gének, izotópok és tárgyak kutatása a bronzkori európai népmozgásokról?
A feltett kérdésre igyekeztek új válaszokat megfogalmazni Európa vezető bronzkoros kutatócsoportjai a 2018. december 13-14-én Bécsben megrendezett nemzetközi konferencián. A Genes, isotopes and artefacts – How should we interpret the movements of people throughout Bronze Age Europe? című tanácskozás az Osztrák Tudományos Akadémia bécsi OREA Intézete (Institut für Orientalische und Europäische Archäologie), a Durhami Egyetem, valamint a Ex-Space projekt (Marie Skłodowska-Curie program) együttműködésében, Claudio Cavazzuti, Katharina Rebay-Salisbury, és Ben Roberts szervezésében jött létre. Az interdiszcplináris találkozó témája arra utal, hogy ma már nem csupán a régészeti tárgyak formájának és nyersanyagának elemzése, hanem az emberi maradványok izotópos és DNS vizsgálata is napról napra új információval járul hozzá az őskorban élt közösségek mobilitásának értelmezéséhez (ld. a témáról korábbi összefoglaló írásainkat: A bronzkori mobilitás bizonyítékai 1. és 2. rész). A meghívott kutatók több tudományág eredményeit felhasználva, a legmodernebb módszerek alkalmazásával járultak hozzá az európai bronzkori leletek változása mögött rejlő folyamatok megismeréséhez.
A programban a nagyobb térségeket érintő populációgenetikai kutatások mellett az őskori járványos megbetegedések nyomait vizsgáló genetikai elemzések, egyes európai régiókat, vagy társadalmi csoportokat górcső alá vevő stabil izotópos és rokonság vizsgálatok, illetve a tárgyi emlékeket új módszerekkel elemző esettanulmányok kaptak helyet. Kutatócsoportunk előadása a legújabb biorégészeti és a fémtárgyak vizsgálata eredményeit ismertette.
Három esettanulmány alapján számoltunk be a Kárpát-medence nyugati és középső területein a Kr. e. 2500 és 1500 közötti időszak temetkezéseiből előkerült emberi maradványok régészeti, archeogenetikai, stabil izotópos, és fizikai embertani vizsgálati eredményeiről, valamint a réz- és bronztárgyak kutatása során megismert új adatokról. Az első esettanulmány az Európa távoli területein megjelenő harang alakú edények kultúrája (Kr. e. 2500-2200 közé keltezhető) Budapest környéki sírjait, két másik leletegyüttes pedig a magyarországi középső bronzkori (Kr. e. 2000–1500) települési gödrökben eltemetett egyének kutatási eredményeit mutatta be.
A magyarországi középső bronzkori kultúrák elterjedése a korszakra keltezhető esettanulmányok lelőhelyeinek jelzésével
(P. Fischl et al. 2013, Fig. 2 nyomán)
A nagyon eredményes nemzetközi konferencián a szervezőknek, a Lendület és NKFI programok, valamint a Bolyai Kutatási Ösztöndíj támogatásának köszönhetően kutatócsoportunk több tagja is részt vehetett.
Ezúton is szeretnénk megköszönni minden társszerző munkáját a közös eredmények és az előadás létrejöttében!
People and interactions vs. genes, isotopes and metal finds from the first thousand years of the Bronze Age in Hungary (2500-1500 BCE)
Kiss, V.1, Barkóczy, P.2, Czene, A.3, Dani, J.4, Endrődi, A.5, Fábián, Sz.6, Gerber, D.1, Giblin, J.7, Gyöngyösi, Sz.8 Hajdu, T.9, Káli Gy.10, Kasztovszky, Zs.11, Köhler, K.1, Maróti, B.11, Melis, E.1, Mende, B. G.1, Patay, R.12, Pernicka, E.13, Szabó, G.14, Szeverényi, V.4, Szécsényi-Nagy, A.1, Reich, D.15, Kulcsár, G.1
1 Institute of Archaeology, Research Centre for the Humanities, Hungarian Academy of Sciences
2 University of Miskolc, Hungary
3 Salisbury Ltd.
4 Déri Museum, Debrecen, Hungary
5 Budapest Historical Museum
6 Hungarian National Museum
7 Quinnipiac University, Hamden, USA
8 University of Debrecen, Hungary
9 Department of Biological Anthropology, Institute of Biology, Faculty of Science, Eötvös Loránd University, Budapest, Hungary
10 Wigner Research Centre for Physics, Hungarian Academy of Sciences
11 Centre for Energy Research, Hungarian Academy of Sciences
12 Ferenczy Museum Centre, Szentendre, Hungary
13 Curt Engelhorn Center for Archaeometry gGmbH, Mannheim, Germany
14 Wosinsky Mór Museum, Szekszárd, Hungary
15 Harvard University, USA