Határtól a fegyházig – kora és középső bronzkori mikroregionális kutatás Sopron környékén
Néhány évvel ezelőtt egy alig 5 cm hosszú bronztőröcske került be a Soproni Múzeumba Fábián Tibor önkéntes jóvoltából.
Apró bronztőr Sopron határából (Fotó: Balassa Kriszta)
Ez a kis lelet aztán pillangó-hatásként láncreakciót indított el és most itt állunk a cúgos országhatáron és keressük az „ősök” nyomát.
Határtalanul (Fotó: Kiss Viktória)
A Fertő-tó környékén minden régészeti korszakban intenzív megtelepedéssel számolhatunk, többek között a kora és középső bronzkorban (Kr. e. 2500 – 1500) is. Ennek a korszaknak a gazdag temetői, magaslati települései fontos összekötő kapcsot jelentenek Közép-Európa nyugati területei felé, ugyanakkor a társadalmi berendezkedés, hierarchia ismérvei is lehetnek. Szerencsére a bronzkor iránti érdeklődés és lelkesedés a Soproni Múzeum és az MTA-BTK Lendület Mobilitás, illetve a most induló Bázis Kutatócsoport közös ügye. Így a 4000 évvel ezelőtti időszakot a határ menti térségben a HUN-REN BTK Régészeti Intézet és a Múzeum együtt kutatja nem is egy, hanem rögtön három mikrorégióban!
A vizsgált területek a Dunántúlon (térkép: Melis Eszter, alaptérkép: ESRI Shaded Relief)
Édenkert ez a régésznek, mert itt minden van! A tájat diszkréten uralni vágyó Kecskehegy, amelynek középső bronzkori erődített telepét még Nováki Gyula kezdte kutatni, és az ettől északra, az osztrákokig elterülő síkság, mind-mind fontos helyei a megtelepedésnek. És ahol emberek éltek, ott temetőnek is kell lennie: halomsírok és kőpakolásos temetkezések nyomai is látókörünkbe kerültek.
Fertőrákos-Kecskehegy erődítéseinek felmérése (Nováki 1997, 30)
Minden adott tehát ahhoz, hogy ez igazán nagy durranás legyen. A Kecskehegy lehetett talán a központi „vár”. Szeretnénk földeríteni a szerkezetét, kik, hogyan, miért és pontosan mikor építették?
És ha voltak urak – márpedig magaslati erődben kellett lenniük, erre utal a Kocsis Attila „Süni” által talált alabárd vagy középbordás tőr pengéje is – akkor lehettek olyanok is, akiken uralkodtak. Ők mai tudásunk szerint a magaslati telep körüli kisebb, síkvidéki, ún. szatellit telepeken élhettek.
Bronzpenge a Kecskehegyről (Fotó: Balassa Kriszta)
Vajon a térség halomsírjai az urak végső nyughelyei? De akkor hol van a köznép temetője? És egyáltalán: milyen viszonyban voltak ők? Temetkezhettek-e egy helyre?
Halomsír tetején (Fotó: Melis Eszter)
Kérdéseinkre a válaszok még valahol a mélyben rejtőznek, de az anyaföld olyan, hogy nem szereti ha erőszakosan faggatják. Udvarolni kell neki, körbejárni, cirógatni, kedveskedni neki, hogy föltárja a titkait. Nem lehet rögtön ásóval nekiesni! Ezért mi is roncsolásmentes módszerekkel kezdtünk. Még 2022-ben a HUN-REN BTK Régészeti Intézet kezdeményezésére több, mint 60 km2 területen készült légi lézerszkennelés (LiDAR). A LiDAR technológia lehetővé teszi, hogy a sűrűn beerdősült vidéket lecsupaszítsuk és a lomboktól megtisztított területen láthassuk a jelenlegi és múltbeli mikro-topográfiai jellemzőket. Aktfotó a tájról! Mi pedig az így készült terepmodellek alapján a helyszínen ellenőrizzük, hogy tényleg az van-e ott a valóságban, amit a képeken látunk.
A Fertő-tó régiójában végzett LiDAR felmérés részlete (©HUN-REN BTK Régészeti Intézet)
És ha még mindez nem lenne elég, akkor elővettük a régi térképeket is és november elején a Rákos-patak mentén végeztünk szisztematikus terepbejárást és magnetométeres felmérést. Mert bármilyen hihetetlen, de a földben lévő régészeti jelenségekben (gödrök, árkok, sáncok stb.) található anyagok visszamaradó (ún. remanens) mágnesezettsége miatt ezeknek saját mágneses terük van. A magnetométer nevű műszer ezt nemcsak mérni, de a környezettől elkülöníteni is tudja, így a mágneses tér kirajzolja a szemünknek ma már láthatatlan, a földben rejtőző formákat. A felmérés SENSYS MXPDA műszerrel a szántóföldön nem könnyű munka, de mi felpörgettük (videó itt).
Ezenkívül a soproni csapat a fémkeresőt is elővette és átlengette a területet. Így akadtunk egy középső bronzkor végi (durván 3600 éves) tüskésbordás bronz csüngőre az egyik halomsír bolygatásában.
A terepi hét vezérlelete: bronzból készült ruhadísz (Fotó: Mrenka Attila)
Ezekről a halmokról néhány cm pontosságú 3D modellt fogunk készíteni, ehhez elkezdtük a geodéziai és fotogrammetriai felméréseket. És nincs megtorpanás: jövőre még nagyobb területen folytatjuk a kutatásokat, hála és köszönet a földtulajdonosoknak, akik hozzájárultak kutatásainkhoz.
Együtt a halmon a HUN-REN BTK Régészeti Intézet (Kiss Viktória, Fülöp Kristóf) és a Soproni Múzeum (Mrenka Attila) munkatársai (Fotó: Melis Eszter)
A terület légi lézerszkennelését a Work-Metall Trans Kft. végezte 2022-ben. Az idei évi terepi vizsgálatokban az MTA-BTK Lendület Mobilitás Kutatócsoport tagjain – Melis Eszter, Fülöp Kristóf, Kiss Viktória, Szabó Nóra – kívül a HUN-REN BTK Régészeti Intézet részéről Berta Adrián és Ekrik Ákos vállalt oroszlánrészt. A fémkeresős kutatásokat a soproni csapat lelkes tagjai, Pálovics Endre és Tóth Zoltán végezték, Mrenka Attila régész vezetésével.
Melis Eszter – Mrenka Attila
