Módszerek
Régészeti elemzés
A leletanyag, elsősorban a kerámia és a fém tárgyak hagyományos, tipokronológiai régészeti vizsgálatát végezzük el, új statisztikai módszerekkel (szeriáció, korrespondencia analízis) és természettudományos vizsgálatokkal (embertani, stabilizotópos, valamint archeogenetikai elemzéssel, továbbá petrográfiai, röntgenfluoreszcens, és neutron analitikai elemzéssel) kiegészítve. A komplex vizsgálatokkal társadalomrégészeti, illetve a mobilitással összefüggő kérdésekre keressük a választ.
Geofizika, terepbejárások, légi- és műholdfelvételek elemzése
A régészeti lelőhelyek megismerésének módszertanában az elmúlt években egyre nagyobb teret nyertek Magyarországon is az ún. roncsolás-mentes vagy minimális roncsolást jelentő eljárások, légi régészeti, geofizikai vagy talajtani kutatások. A többféle diagnosztikai módszert (pl. légi fotókat, geofizikai felmérést és terepbejárások adatait) kombinálva a gyakran több korszakú lelőhelyeken belül a különböző korszakok jelenségeinek térbeli eloszlásáról is képet nyerhetünk. Ezek már a régészeti feltárások előtt, illetve azokat kiegészítve minőségi adatokat nyújtanak az egykori emberi megtelepedések horizontális és vertikális kiterjedéséről, jellegéről, funkciójáról.
Abszolút kronológia
A Kárpát-medence bronzkora abszolút kronológiája újra építéséhez jelenleg nagyon kevés biztos adattal rendelkezünk. A korábbi, ún. rövid kronológiával szemben a radiokarbon-keltezés széles körű elfogadásának köszönhetően a bronzkor abszolút dátumai jelentősen visszatolódtak az időskálán. A hagyományos 1900-as dátum helyett a bronzkor kezdetét újabban egy rézkori és bronzkori átmeneti periódushoz köti a kutatás (Kr. e. 2800–2600 között). Némiképp a középső bronzkor végének dátuma is módosult: a Kr. e. 1350 körüli évszám helyett jelenleg 1500/1450 körüli keltezés az elfogadott. Pályázatunkban alapvetően temetkezésekből származó mintákat vizsgálunk a korábbinál pontosabb AMS radiokarbon keltezés segítségével. Az MTA ATOMKI Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratórium munkatársaival együtt végzett alapkutatás részeként hamvasztott csont maradványok keltezését is alkalmazzuk.
Fizikai antropológia, paleopatológia, molekuláris biológiai vizsgálatok
A klasszikus fizikai antropológiai elemzés (az elhunytak nemének és életkorának meghatározása, adott népesség biológiai rekonstrukciója) a különböző népességek általános egészségi állapotában, életmódjában egykor meglévő különbségeket és hasonlóságokat is vizsgáljuk a kóros elváltozások szisztematikus paleopatológiai elemzése segítségével. Ennek során minden egyes egyénnél ugyanazokat az elváltozásokat vizsgáljuk (pl. a táplálkozási hiánybetegségre utaló poroticus hyperostosist, a degeneratív ízületi és gerincoszlopi megbetegedéseket, a csonthártya- és csontvelőgyulladásokat, a traumatikus eredetű elváltozásokat, az inak és izmok túlerőltetése miatt létrejött csonttani tüneteket stb.). Mindez jól kiegészíthető szájpatológiai (paleosztomatológiai) elemzéssel, melyek az adott népesség táplálkozására, a táplálék összetételére, alapvetően az életmódra vonatkozóan szolgáltatnak információkat.
Stabilizotóp vizsgálatok
A stroncium és oxigén izotóparányok vizsgálatával az elmúlt évtizedekben lehetőség nyílt népességmozgások rekonstruálására, megkülönböztetve a helyi és nem-helyi születésű egyéneket. A módszer segítségével az ételekből, és a vízből a tápláléklánc révén, továbbá a légkörből az emberi szervezetbe került stroncium és oxigén (87Sr/86Sr, δ18O) izotóparányok vizsgálhatók. A kisgyermek korban a fogzománcba maradandóan beépült nyomelemek arányát a felnőtt egyén csontjában, illetve az előkerülési hely talajában megfigyelhetővel összehasonlítva megállapítható, hogy élete során számottevő mértékben helyet változtatott-e az egyén. A nem helyi populáció esetében a Kárpát-medence tágabb térségének stabilizotóp-térképei alapján a vándorlás kiindulási helyéről is nyerhetünk információt. Az eddigi kisszámú vizsgálatok közül néhány már érintette a Budapest környéki harang alakú edények kultúráját, igazolva a módszer sikerességét és előrevetítve a tervezett mintavételek eredményeiből levonható fontos következtetéseket. A szén és nitrogén stabil izotópok vizsgálatával az emberi populáció és a háziállatok étrendjére, életmódjára vonatkozó adatok nyerhetők, támaszkodva a Kárpát-medence neolitikumát és rézkorát érintő eddigi német és amerikai együttműködésben végzett kutatások adatbázisára.
Archeogenetikai vizsgálatok
A bronzkori csontvázas temetkezések molekuláris genetikai vizsgálata mára nélkülözhetetlen elemévé vált a népességek mobilitását, és származási-rokonsági viszonyait elemző kutatásoknak. A mitokondriális és Y-kromoszomális haplotípusok vizsgálata választ adhat arra, hogy a bronzkori régészeti kultúrák és a hozzájuk kapcsolt kulturális jelenségek mögött kimutathatók-e genetikailag eltérő gyökerű népességek, milyen ezen közösségek egymáshoz való viszonya mind kronológiai, mind regionális vonatkozásban. Kutatásunk szorosan kapcsolódik a Kárpát-medence újkőkori és rézkori, valamint a németországi késő neolitikus–kora bronzkori archaeogenetikai eredményekhez, amely révén a Kárpát-medencei kora és középső bronzkor DNS adatait nagy európai kultúrák (harang alakú edények kultúrája, zsinórdíszes kultúra, aunjetitzi kultúra) relációjában tudnánk értelmezni.
Lendület kutatócsoportunk az MTA BTK Régészeti Intézet a Harvard Medical School Genetikai Tanszékével közösen, 2015-ben indított új régészeti genetikai kutatási projekt („Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből / Genomic exploration of cultural transformations over 4,000 years of the Carpathian Basin’s prehistory”, Szécsényi-Nagy Anna és David Reich vezetésével) genom szintű vizsgálataiba kapcsolódott be a mintavételek előkészítése, valamint a relatív és abszolút kronológiai és régészeti kérdések kapcsán. Példaként említhetjük, hogy a közép-európai harang alakú edények kultúrájának nemrég feltárt genetikus kapcsolata az ibériai félsziget lakosságával, illetve a harang alakú edények csoportjainak mitokondriális DNS szintjén igazolt bevándorlása németországi területekre új fényt vet a Magyarországig terjedő kulturális jelenség sokat vitatott régészeti értelmezésére.
A DNS vizsgálatok során új generációs szekvenálási módszereket (NGS) használunk a teljes genom szintű szekvenáláshoz. A kivett minta elemzése az MTA BTK Régészeti Intézet Archeogenetikai Laboratóriuma pre-PCR részlegén kezdődik. Ennek folyamán a minta a dekontaminációs protokoll után leporításra kerül és az így keletkező csont/fogpor a DNS-izolálás kiindulópontja. Az izolátumokból DNS könyvtárakat készítünk, melyek archiválják, megőrzik a csontok ősi DNS tartalmát. A laboratóriumban jelenleg készített DNS könyvtár típusok humán és kórokozó vizsgálatok ismételt kiindulópontját is képezhetik.
A vizsgálat második fázisában a Budapesten előkészített DNS könyvtárak egy részét a bostoni Harvard Medical School laboratóriumába küldjük a nukleáris DNS hibridizációs befogására, amely során 1240 ezer pozíciót fogunk teljes genom szinten analizálni. Ez az adatsor lehetőséget ad a vizsgált bronzkori csoportok az eddigieknél alaposabb populáció genetikai kutatására.
A kora és középső bronzkori társadalom megismeréséhez alapvető fontosságú továbbá, hogy megértsük az akkor élt emberek temetkezési rendjét, amelyet már a késő újkőkortól kezdve családi kapcsolatok szabályozhattak. Így a Lendület Mobilitás kutatócsoport másik célja annak megállapítása, hogy van-e rokonsági kapcsolat a speciálisan, települési gödörbe temetett egyének, illetve az ugyanezen lelőhelyek (pl. Érd-Hosszúföldek, Balatonkeresztúr-Réti-dűlő) egykorú, hagyományos temtkezései között. Vizsgálatainkkal a német kora bronzkori Aunjetitz-kultúra lelőhelyein végzett interdiszciplináris kutatásokkal összevethető eredményekre törekszünk.
(Haak et al. 2013)
Elem-összetétel és szövetszerkezet vizsgálat
A bronz nyersanyagában kimutatható nyomelemek (pl. ezüst, arzén, antimon, kobalt, nikkel, vagy bizmut) röntgenfluoreszcens elemzése kiindulópontot ad a származási hely meghatározásához, mivel ezek az összetevők a rézérc kohósítását követően a nyers rézben is megtalálhatók. Az örökségvédelmi szempontokat figyelembe véve elsősorban roncsolás-mentes módszereket alkalmazunk mind az elemösszetétel, mind a készítés-technika (a bronzöntés és utólagos megmunkálások) jobb megismerése érdekében (pl. PGAA: promptgamma-aktivációs analízis, TOF-ND: nagyfelbontású repülési idő neutron diffrakció). A roncsolás-mentes vizsgálatok alapján, különösen indokolt esetekben roncsolásos, archeometallurgiai vizsgálatokat is végzünk.
