Bronzkori aranytárgyak a Katt(anj) a tudományra! projekt kisfilmjében
A Katt(anj) a tudományra! projekt mottója: Bölcsészet sokszínűen! Ennek jegyében készült el a Bölcsészettudományi Kutatóközpont tudományos ismeretterjesztő és bölcsészettudományokat népszerűsítő videósorozatában a Régészeti Intézetet bemutató kisfilm. A videóban négyezer éves aranytárgyak roncsolásmentes vizsgálatáról, bronzkori edények másolatában végzett főzési kísérletről, állatcsontok feldolgozásáról, várásatásról, a Régészeti Intézet régi és új kutatási módszereiről ismerhetnek meg részleteket az érdeklődők.
A Régészeti Intézetet bemutató kisfilm kockái (fotó: Katt(anj) a tudományra! projekt)
A bronzkori aranytárgyak kutatásáról már több alkalommal beszámoltunk, legutóbb a New Yorkban, majd Chicagoban megnyílt, grandiózus First Kings of Europe kiállítás és az azonos címmel a Magyar Nemzeti Múzeumban megrendezett nemzetközi tudományos konferencia kapcsán. A Magyarországon előkerült aranytárgyak régészeti elemzése több szempontból is rendkívül értékes információval szolgál a korszak társadalmi viszonyainak értelmezésében. A bronzkorban Európa egymástól távoli térségei kerültek kapcsolatba egymással a bronz előállításához szükséges réz és ón nyersanyag beszerzése kapcsán, és ugyanilyen érdekes kérdés, milyen forrásokból szerezték be a ritka nemesfém ékszerek nyersanyagát: a környező hegységekben megtalálható termésaranyból, esetleg folyóból mosott aranyból. Megfigyelhetők-e a felhasznált nyersanyaggal vagy műhelyekkel összefüggésbe hozható mintázatok a vizsgált leletek között? Az korszak fémművesei milyen módszerekkel készítették el és díszítették a sokszor apró ékszereket? Az aranytárgyak anyagösszetételével és készítési technikájával kapcsolatban felmerült kérdésekre a debreceni ATOMKI Örökségtudományi Laboratóriumával, a Magyar Nemzeti Múzeummal és számos más múzeummal való együttműködésben zajló roncsolásmentes (vagyis a vizsgálat során a tárgy sérülését nem okozó) vizsgálatok adhatnak választ.
Az ATOMKI Örökségtudományi Laboratóriumában az aranytárgyak roncsolásmentes nyersanyag elemzését PIXE módszerrel, a készítési technikát digitális 3D mikroszkóppal vizsgáljuk (fotók: Kiss Viktória, Döncző Boglárka)
Hasonlóan fontos adatokkal szolgál a tárgyak előkerülési körülményeinek, jelen esetben az aranyékszereket tartalmazó bronzkori síroknak és kincsleleteknek a vizsgálata. Ennek révén a korszakban élt előkelőkről és a társadalom rétegződéséről nyerhetünk részletes adatokat.
Ezúton is köszönjük a film készítőinek a lehetőséget és az együttműködést. Kattanjatok – kattintsatok a tudományra!
