Emlék Törőcsik Mari életéből
Blogunkon régészeti témájú szövegeket, az utóbbi hónapokban főként egy-egy bronzkori ember élettörténetének mozaikkockáit szoktuk megosztani. Jelen írás azonban eltér ettől, egy korunkban élt ember élete filmjének egy kockáját mutatjuk meg, amelynek mint látni fogjuk, van kapcsolódása a bronzkorhoz.
Törőcsik Mari halálhíre kapcsán kedves kolléganőnk, Anders Alexandra hívta fel kutatócsoportunk figyelmét a színésznőről Keleti Éva által készített fotó érdekes részletére. A cserépkályhán egy bronzkorinak tűnő edény látható.
Törőcsik Mari színművész Keleti Éva fotóján (forrás: https://kultura.hu/szemelyesen-keleti-eva-fotomuvesz/?fbclid=IwAR0SpzwrAgvcrX_5fCGebhcmbuLiiahJ00Sc6O9Hm8WXynAJn1Hz-VMi0lg)
A képről ezt írta Keleti Éva:
„Amikor megkaptam a felkérést a Műcsarnoktól a kiállításra, úgy gondoltam: nem jó, ha ismét a korábbi képeimet mutatom be. Meg kell néznem, ebben a korban a szellem mire képes, és vajon tudok-e ugyanúgy kapcsolatot teremteni, mint régen. Törőcsik Marit fiatal főiskolásként ismertem meg egy szerelme révén, és felhívtam a kiállítás előtt az akkor már visszavonultan, Velemen élő színésznőt, hogy elmennék lefotózni. Elhatároztam: ha ezt meg tudom csinálni, lesz kiállítás, ha nem, nem. Úgy izgultam, akár egy elsőéves diák, hogy ennyi év kihagyás után ismét találkozunk. Csináltam csaknem nyolcvan képet, és ezt választottam közülük. Szeretett férje, Maár Gyula fotóját is belekomponáltam a képbe. És volt kiállítás.”
Ilon Gábor régész és Kern István, helyi gyűjtő fia, ifj. Kern István segítségével fotók is készültek a művésznő velemi házában megtalálható edényről. A szürkésbarna színű urnáról annyit sikerült kideríteni, hogy Törőcsik Mari a férjétől, Maár Gyulától kapta, de azt nem tudta, honnan származott. Mindenesetre becsben tartotta.
A Törőcsik Mari velemi házában őrzött edény (fotó: ifj. Kern István)
Edényünk felső harmada kiegészítésnek látszik. Formája és a lefelé álló bütyökdíszek alapján arra következtetünk, hogy a késő bronzkor emléke lehet, bár a töredékesen megmaradt forma megnehezíti a hasonló darabok megtalálását és a pontosabb keltezést. A csillagminta nem jellemző díszítés a korszak kerámiáján, így felvetődik a kérdés, hogy másodlagosan, vagyis az edény készítésének kora után kerülhetett az urnára a bütykök között látható íves mintával együtt. Érdekes lenne megtudni, ki és mikor restaurálta és honnan kerülhetett az edény a művésznő tulajdonába. Talán egyszer sikerül kideríteni.
Kiss Viktória
