Fémművesek útján – előadások a Lengyel Tudományos Akadémia Wrocławi Régészeti Intézetében
A Lengyel Tudományos Akadémia Wrocławi Részleg Régészeti Intézetének professor emeritusa, Bogusław Gediga meghívásának eleget téve 2019. október 7-9. között lehetőségünk nyílt Wrocławba utazni, hogy előadást tartsunk a Lendület Mobilitás Kutatócsoport új kutatási eredményeiről. A prezentációkban Közép-Európa nyugatabbi része, a mai Németország, Ausztria, Cseh- és Morvaország, valamint Lengyelország területén élt bronzkori közösségekkel való interakció emlékeiről számoltunk be. Az előadásokban kitértünk a kora és középső bronzkorban (Kr. e. 2500–1500 között) a mai Magyarországon használt réz- és bronztárgyak – a Wigner Fizikai Kutatóközponttal és az Energiatudományi Kutatóközponttal, valamint a mannheimi Curt-Engelhorn Archeometriai Centrummal (CEZA gGmbH) együttműködésben végzett – multidiszciplináris elemzési eredményeire. A közép- és nyugat-dunántúli temetkezésekből vizsgált réz és bronztárgyak többsége ez utóbbi, mannheimi laboratóriumban készült ólomizotópos vizsgálatok szerint a Szepes-Gömöri érchegység régiójából ismert bronzkori rézbányákban kitermelt ércből készülhetett (Kiss et al. 2018).
Egyik vendéglátónkkal, Małgorzata Markiewicz-csel a Lengyel Tudományos Akadémia Wrocławi Régészeti Intézetében, amely egy középkori börtön épületében található
Ökológiai lábnyomunk csökkentése érdekében nem repülővel, hanem az Alacsony-Tátra szerpentinjein kanyargó útvonalon busszal utaztunk Katowicén át Wrocławig. Ennek köszönhetően részben követhettük azt a Besztercebánya térségéig tartó 300 km-es útvonalat, amelyen négyezer évvel ezelőtt élt elődeink is jártak, hogy a Dunántúlról indulva a Szepes-Gömöri érchegység bányáinak térségében élő közösségektől beszerezhessék a bronz eszközökhöz és fegyverekhez szükséges rezet. A Balatonakali határában Kr. e. 1950–1900 körül eltemetett 55-60 éves férfinak például összesen közel 1 kg bronzból készült a tőre, baltája és fejszéje, valamint az ékszerként viselt spirál karperece. Ezek, a korszakban újdonságnak számító ónbronz tárgyak és egy arany hajkarika kiemelkedő társadalmi helyzetre utalnak. Hasonló, valamivel gazdagabb mellékleteket helyeztek a mai Németország és Nyugat-Lengyelország térségéből ismert halomsírok egykorú fejedelmi temetkezéseibe. Így a balatonakali főnöki sír elhunytja a Balaton-felvidék egyik urának tartható (Kulcsár–Kiss 2017).
A balatonakali főnöki sír tárgyai, az Aunjetitz-kultúra fejedelmi sírjainak leleteivel összevetve
A balatonakali sírral közel egykorú, Ausztria, Délnyugat-Szlovákia és Nyugat-Magyarország területén elterjedt Gáta–Wieselburg-kultúra kutatásának újabb magyarországi eredményeiről is beszámoltunk. A hegyeshalmi és győr-ménfőcsanaki lelőhelyeken kívül bemutattuk a korábbi bejegyzéseinkben ismertetett nagycenki temetőt (Melis 2016; Gömöri et el. 2018), ahol a réz- és bronztárgyak folyamatban lévő elemzése további érdekes eredményekkel járhat a nyugat-dunántúli bronzművesség kialakulását illetően.
Győr-Ménfőcsanak 10695. str. számú sírja, bronztőrrel (1. melléklet; fotó: Halász Ferenc; Melis 2016, 2. kép 2)
A kultúra legnagyobb ausztriai, hainburgi temetőjének bronztárgyain végzett ólomizotóp analízisek ugyancsak a Szepes-Gömöri érchegységből származó nyersanyagforrások kiaknázására utalnak a magyarországi kora és középső bronzkor fordulóján. A kultúra kései időszakában (mannersdorfi temető) az alpi, Mitterberg környékén bányászott rézérc használata figyelhető meg (Duberow et al. 2009; Radivojevic et al. 2018).
A Gáta–Wieselburg-kultúra hainburgi és mannersdorfi temetője, valamint a Szepes-Gömöri Érchegységben és Mitterberg környékén található rézérc lelőhelyek elhelyezkedése (Duberow et al. 2009, Fig. 1)
Projektünk kutatási eredményeinek bemutatása jó alkalmat adott a Lengyel Tudományos Akadémia Régészeti Intézete munkatársai mellett a Wrocławi Egyetem és a wrocławi Régészeti Múzeum munkatársaival való eszmecserére és a szorosabb szakmai kapcsolatok kiépítésére.
Kiss Viktória – Melis Eszter
Előadásaink
Kiss Viktória: New results on the Central European Bronze Age (2500-1500 BC) connections based on metal analysis from Hungary
Melis Eszter: An der südöstlichen Grenze des Aunjetitz Komplexes: Die Gáta-Wieselburg Kultur in Ungarn
Irodalom
Duberow, E., Pernicka, E., Krenn-Leeb, A. 2009. Eastern Alps or Western Carpathians: Early Bronze Age. Metal within the Wieselburg Culture. Eastern Alps or Western Carpathians: Early Bronze Age within the Wieselburg culture. In: Kienlin, T. L.– Roberts, B.(eds): Metals and Societies. Studies in honour of Barbara S. Ottaway. UPA 169. Bonn 2009, 336–349.
Gömöri J., Melis E., Kiss V.: A cemetery of the Gáta–Wieselburg Culture at Nagycenk (Western Hungary). Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 69 (2018) 5–82.
Kiss, V., Barkóczy, P., Czene, A., Dani, J., Endrődi, A., Fábián, Sz., Gerber, D., Giblin, J., Hajdu, T., Káli Gy., Kasztovszky, Zs., Köhler, K., Maróti, B., Melis, E., Mende, B. G., Patay, R., Pernicka, E., Szabó, G., Szeverényi, V., Szécsényi-Nagy, A., Reich, D., Kulcsár, G.: People and interactions vs. genes, isotopes and metal finds from the first thousand years of the Bronze Age in Hungary (2500-1500 BCE). In: Genes, isotopes and artefacts – How should we interpret the movements of people throughout Bronze Age Europe? Multidisciplinary conference, Austrian Academy of Sciences, Vienna, 13-14. December 2018. Abstract book, 6.
Kulcsár G., Kiss V.: Újra a balatonakali sírról – The Bronze Age burial from Balatonakali – revisited. Tisicum 25 (2017) 73–80.
Melis E.: Középső bronzkori, csontvázas rítusú temetkezés Győr-Ménfőcsanak, Széles-földekről – Middle Bronze Age inhumation burials from Győr-Ménfőcsanak, Széles-földek. Régészeti Kutatások Magyarországon 2011-2014 – Archaeological investigations in Hungary 2011-2014. Budapest 2016, 62–75.
Radivojević, M., Roberts, B.W., Pernicka·E., Stos‑Gale, M., Martinón‑Torres, M., Rehren, T., Bray, P., Brandherm, D., Ling, J., Mei, J., Vandkilde, H., Kristiansen, K., Shennan, S.J., Broodbank, C.: The Provenance, Use, and Circulation of Metals in the European Bronze Age: The State of Debate. Journal of Archaeological Research 27 (2018) 131–183.
