Hamvasztott csontmaradványok keltezése – Megbeszélés Debrecenben
Projektünk egyik fontos pillére a temetkezésekből származó minták (embercsont) korábbinál pontosabb AMS radiokarbon keltezése, a magyarországi kora- és középső bronzkor abszolút kronológiájának pontosítására. Mivel a vizsgált időszakban (Kr.e. 2500-1500) a Kárpát-medence több régiójában a halottak elhamvasztásának szokása volt általános, fontos módszertani kérdés az égett csontmaradványok radiokarbon kormeghatározásának lehetősége. Nem égett csontok esetén a szerves alkotórész, azaz a kollagén kinyerésével lehetséges a korhatározás. Égett csontoknál a csont szervetlen részébe, a bioapatitba beépülő karbonáttartalom abszolút korának mérésére van lehetőség. A mindössze néhány radiokarbon laboratórium által alkalmazott utóbbi módszer adaptálása, a szakmai protokoll kidolgozása fontos alapkutatás, amit kutatócsoportunkkal együttműködve Molnár Mihály és Major István végeznek a debreceni MTA ATOMKI Hertelendi Ede Környezetanalitikai Laboratóriumában.
Az első kora bronzkori esettanulmányokat az Európai Régész Szövetség 2016. augusztus 31 és szeptember 4. között Vilniusban tartott éves konferenciáján előadás formájában mutattuk be (I. Major, V. Kiss, E. Melis, G. Kulcsár, R. Patay, G. Szabó , G. Váczi , J. Dani: „Cremated Dating”? Case studies for the dating of Bronze Age cremation burials from Hungary), egy poszteren pedig a módszertani tapasztalatokat vázoltuk fel (I. Major, J. Dani, V. Kiss, G. Kulcsár, R. Patay, G. Szabó, G. Váczi, K. Hubay, M. Molnár: Advances in 14C dating of cremated bones at HEKAL Laboratory, Debrecen, Hungary).
A február 9-én tartott megbeszélés apropóját a témában tervezett cikkek egyeztetése adta, ezenkívül a szigetszentmiklósi, baracsi, bonyhádi, debreceni és ménfőcsanaki minták eredményeit kíséreltük meg régészekkel és fizikusokkal közösen értelmezni. Azon alapvető kérdés megválaszolásában, hogy egy égett csont milyen feltételekkel alkalmas radiokarbon keltezésre (kellően kalcinált, vagyis átégett-e), többek közt további, az MTA ATOMKI-ban is elérhető fizikai vizsgálatok (Fourier-transzformációs infravörös spektroszkópia, δ13C tartalom mérése) lehetnek segítségünkre. A laborokban betekinthettünk a radiokarbon minták előkészítésének és mérésének többlépcsős folyamatába is.
A megbeszélésen Dani János (Déri Múzeum), Szabó Géza (Wosinsky Mór Múzeum), Patay Róbert (Ferenczy Múzeum), Váczi Gábor és Fülöp Kristóf (ELTE BTK RI) vettek részt, a projekt (Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella, Melis Eszter, Szeverényi Vajk) és az MTA ATOMKI munkatársain (Futó István, Hubay Katalin, Major István, Molnár Mihály, Szikszai Zita) kívül.
