Hősök a bronzkorban 2. Az első királygyilkosság az őskori Európában?
Mükéné uralkodóinak világától jóval északabbra, a mai Németország területéről ismertek egy másik bronzkori hatalmi centrumhoz sorolható sírok. Az Aunjetitz (vagy Únětice)-kultúra – jelentős létszámú közösség munkáját igénylő – hatalmas halomsírok alá eltemetett előkelői a mükénéi civilizáció palotáinak lakóinál 300 évvel korábban éltek, de az égei térség királyaihoz hasonlóan távoli területekről ismert exotikus és ritka presztízstárgyak sokaságával (pl. borostyán- és aranyékszerekkel, fegyverekkel) helyezték őket örök nyugalomra. A német kutatók megállapításai szerint e főnökök a bronz előállításához szükséges réz és ón nyersanyag, valamint „Észak-Európa aranya”, a borostyán kereskedelmének felügyeletéből tettek szert kiemelkedő hatalmukra (Meller 2019). Bár életükről sem írásos források, sem mondák nem őrződtek meg, temetkezéseik vizsgálata a trójai mondakörből fennmaradt történetekhez hasonlóan izgalmas részleteket árul el.
Az Aunjetitz-kultúra fejedelmi sírjai és a dieskaui aranykincs
A mai Halle térségében több hatalmas halomsír is előkerült. Az egyik leggazdagabb, Leubingenben 1877-ben feltárt halomsír 8,5 m magas és legalább 48 m átmérőjű, elkészítéséhez 3000 m3 földet kellett megmozgatni. A halom alatt előkerült faszerkezetes „halottasház” fa évgyűrűs keltezése szerint Kr. e. 1942-ben vágták ki azt a tölgyfát, amelyből a gerendák készültek, ekkor temették el a Thüringia „fáraójának” is nevezett férfit.
A leubingeni fejedelem halomsírjának 19. századi feltárása során készült rajzok és jegyzetek (https://en.wikipedia.org/wiki/Leubingen_tumulus)
A kiemelkedően gazdag, 50 éves korában elhunyt főnököt arany ékszerekkel, valamint értékes bronzfegyverekkel, kőeszközökkel és edénymelléklettel bocsátották másvilági útjára.
A leubingeni fejedelem, Thüringia „fáraója” (K. Schauer rekonstrukciós rajza; Landesmuseum für Vorgeschichte Halle)
Dieskau környékén a 19. század végén talált leletegyüttesben nemcsak az ékszerek, hanem egy súlyos balta is aranyból készült. Az újabb kutatások alapján ez a kiemelkedő lelet egy, a leubingeninél is nagyobb, 65 m átmérőjű halomsírból kerülhetett elő, és valószínűleg a társadalmi piramis csúcsán álló vezetőhöz köthető (Meller 2019).
1907-ben Helmsdorfnál tártak fel egy 6,5 m magas és 34 m átmérőjű bronzkori halomsírt. A halom megépítéséhez 300-400 tonna építőanyagot kellett megmozgatni, s a vastag kőborítás alól itt is egy fából készült, sátorszerű sírépítmény került elő. A tölgyfából készült halotti ágyon fekvő, 30-50 éves férfit a radiokarbon keltezés alapján Kr. e. 1840 körül temették el az Aunjetitz-kultúra (Kr. e. 1950–1750 közé eső) klasszikus időszakában (Meller 2017, Fig 5).
A Helmsdorfban feltárt halomsír és a benne talált sírkamra 1907. évi ásatási rajza (https://de.wikipedia.org/wiki/F%C3%BCrstengrab_von_Helmsdorf)
Hogyan élt és halt meg a helmsdorfi főnök?
Az előkelő férfi kétségtelenül a korabeli társadalom legfelső rétegéhez tartozott eltemetésének módja és a sírba helyezett aranyékszerek (hajkarikák, tűk, karperec), bronz és kő eszközök alapján. Maradványait többféle vizsgálatnak is alávetették, elemezték a táplálkozását és a halálát okozó sérüléseket. A feltárt csontok kollagén összetétele tükrözi azt, hogy az eltemetett egyén hogyan étkezett élete utolsó éveiben: a nitrogén és szén izotópok aránya az elfogyasztott növényi és állati termékekre utalnak (Rebay-Salisbury et al. 2018; Kiss et al. 2021). A nitrogén izotópos adatok azt jelzik, hogy a helmsdorfi halom alá temetett főnök jóval több húst fogyasztott, mint a térségben egyszerűbb sírokban, kevésbé gazdag mellékletekkel eltemetett köznép (Knipper et al. 2016). Ez is alátámasztja, hogy az előkelő férfi kiemelkedett a korabeli társadalomból, és – a főnökségekről rendelkezésre álló történeti és régészeti példák alapján – akár több ezer fős közösség fölött is hatalmat gyakorolhatott.
A közép-németországi Aunjetitz-kultúra társadalmi piramisa a sírokba helyezett tárgyak alapján (Meller 2019, Fig. 22)
A Saarlandi Egyetem törvényszéki orvostani tanszékén végzett vizsgálatok több vágást azonosítottak a fejedelem csontjain, melyek szerint erőszakos halált halt – a megtalált sérülések szerint minden bizonnyal egy 15 cm pengehosszúságú tőrt döftek a gyomrába és a gerincébe. A szúrás intenzitásából arra következtetnek, hogy a sérülés artériát ért, így biztos halálhoz vezetett. A második tőrdöfés felülről érkezett és a kulcscsontot érte, felhasítva a férfi bal vállát, súlyos sebet ejtve a tüdőn is. Ugyanerre a helyre célozták a római kori gladiátorok a kivégzéshez hasonló, hátulról a szívet célzó halálos döfést. Az áldozatot meglephette a támadás, de a karcsontokon látható sérülések alapján megpróbált védekezni. A leírt módszer Harald Meller szerint gyakorlott harcosra, mai fogalommal „bérgyilkosra” utal, így a támadás a történelem egyik első dokumentált politikai gyilkossága lehetett (Niklisch et al. 2022).
A támadás két lehetséges forgatókönyvének rekonstrukciója (Niklisch et al. 2022, Fig. 5)
Kiss Viktória – Melis Eszter
Irodalom
Kiss V. , Czene A. , Csányi M., Dani J., Fábián Sz., Fischl, K. P., Gerber, D. , Giblin, J. I., Hajdu T. , Köhler K. , Melis E., Mende B. G. , Patay R. , Szabó G. , Szécsényi-Nagy A. , Szeverényi V. , Kulcsár G.: Módszerek és lehetőségek a bronzkori közösségek kutatásában: A Lendület Mobilitás Kutatócsoport biorégészeti elemzési eredményei (2015-2020). Magyar Régészet 10 (3) 30-42. https://doi.org/10.36245/mr.2021.3.3
Knipper, C., Fragata, M., Nicklisch, N., A. Siebert, A., Szécsényi-Nagy, A., Hubensack, V., Metzner-Nebelsick, C., Meller, H., Alt, K.W.: A distinct section of the Early Bronze Age society? Stable isotope investigations of burials in settlement pits and multiple inhumations of the Únětice Culture in Central Germany. American Journal of Physical Anthropology 159 (2016) 496–516.
Meller, H.: Armies in the Early Bronze Age? An alternative interpretation of Únětice culture axe hoards. Antiquity 91 (2017) 1529–1545.
Meller, H.. Princes, armies, sanctuaries: the emergence of complex authority in the central German Únětice culture. Acta Archaeologica 90 (201) 39–79.
Nicklisch, N., Ramsthaler, F., Bunnefeld, J.-H., Schulz, G., Friedrich, R., Alt, K. W., Meller. H.: Bioarchaeological investigations of the princely grave at Helmsdorf attesting to the violent death of an Early Bronze Age leader. Scientific Reports 12 (2022) 16139 https://doi.org/10.1038/s41598-022-20720-8
Rebay-Salisbury, K. , Pany-Kucera, D. , Spannagl-Steiner, M. , Kanz, F., Galeta, P., Salisbury, R. B.: Motherhood at Early Bronze Age Unterhautzenthal. Archaeologia Austriaca 102 (2018) 71–134. https://doi.org/10.1553/archaeologia102s71
