14th Nordic Bronze Age Symposium
2017. június 6-10. között kerül megrendezésre Norvégiában a 14. Nordic Bronze Age Symposium – ezúttal az Osloi Egyetem szervezésében.
Az északi bronzkor kérdéseivel foglalkozó konferencián kutatócsoportunk egy poszterrel szerepel, melyen készítéstechnikai és társadalomrégészeti szempontból mutatunk be egy ritka, kárpát-medencei tárgytípust. A 2002-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Abaújdevecser határában előkerült, 43 cm hosszú és 12 kg tömegű, túlméretezett bronzspirál sokáig egyedülállónak számított a hazai régészeti anyagban. Az elmúlt években azonban – részben a múzeumok gyűjteményeiből, részben pedig újabb kutatások során több hasonló, töredékes és ép darab is előkerült.
A típus a középső bronzkor végi, kincsekből, ábrázolásokról és jellemzően női sírokból ismert, csuklón vagy bokán viselt ékszereknek feleltethető meg. A normál viseleti darabokhoz képest hatalmas, bonyolult alakú és igen súlyos példányok készítése azonban a korszak (kb. Kr. e. 1600-1400) egyértelmű ipari csúcsteljesítményének számít. Ilyen mennyiségű nyersanyag összegyűjtése, ötvözése, olvasztása és öntése nagyfokú társadalmi együttműködést igényel, és feltételez bizonyos –gazdasági vagy rituális – hierarchiát, szociális rétegzettséget is.
Önmagában a túlméretezés, a hétköznapi használati tárgyak ilyen mértékű felnagyítása is érdekes kérdés: akár az egyéni hatalom reprezentációjának eszközei, akár természetfeletti képzetekhez társuló attribútumok, joggal feltételezhetjük, hogy nem rejtegették, hanem egy szélesebb közösség előtt használták őket (még akkor is, ha ez csak egy szűkebb elitet, „kiváltságosok egy csoportját” jelentette is). További különlegesség, hogy a legtöbb tárgyon megfigyelhetőek a szándékos darabolás nyomai, illetve, hogy az ismert lelőkörülményű példányok kivétel nélkül valamilyen mocsaras, vizes környezethez kapcsolhatók.
Hasonló, óriási bronztárgyak Észak- és Nyugat-Európában is ismertek néhány lelőhelyről, ám ezekben a régiókban nem ékszerekkel, hanem főként fegyverekkel (tőrök, balták) találkozunk. A két terület közti különbség feltehetően a két tárgytípus szimbolikájában és a készítő közösségek eltérő kognitív-rituális hátterében keresendő.
Terveink szerint a nyár és az ősz folyamán sor kerül a tárgyak roncsolásmentes összetétel-elemzésére és az ismert lelőhelyű darabok kontextusának mikrotopográfiai kutatására is, és így a konferenciakötetben még több új eredmény kerülhet majd közlésre.
A konferencia részletes programja, megtekinthető itt.
Ágnes Király, Viktória Kiss, Géza Szabó, Gábor J. Tarbay, Gábor Wilhelm
Masters of metalworking: production and use of oversized bronze spirals in the 2nd millennium BC Carpathian Basin
Oversized bronze (or even gold) artefacts are truly unique products of Bronze Age metalworking. Until the beginning of the 2000s, only a few examples of gigantic metal objects have been known from this era throughout Europe (bronze axes or daggers from Jütland and Denmark, bronze dagger from Norfolk, gold torcs from Cambridgeshire, Corrard or Northern Ireland are also quite recent finds). It is not surprising that finding the Abaújdevecser bronze spiral (North-eastern Hungary) in 2002 startled Hungarian archaeology: the 43 cm long, 4 cm thick, 12 kg object had been absolutely individual that time. Due to some fortunate ‘discoveries’ latterly, fragments of similarly large bronze spirals has come to the forefront of archaeological research. Sadly enough, however, the exact find places of most of these artefacts are completely undetectable. As far as we can assume, they all had been produced in the eastern parts of the Carpathian Basin. But when, within which social context and most importantly why? Our poster focuses on these questions and attempt to shed some light on the chronology, the production technology, the possible – practical, symbolic/ritual or even social – function of these objects.
