A bronzkori mobilitás bizonyítékai 2. – Az Amesbury-i íjász és a harang alakú edények kultúrája vándorlásának kérdése

Előző írásunkból láthattuk, hogy ma már nem csupán a régészeti tárgyak formájának és nyersanyagának elemzése segíthet a változások és vándorlások értelmezésében. Az emberi maradványok vizsgálata napról napra új információval járul hozzá az őskorban élt közösségek mobilitásának értelmezéséhez. Az élelemtermelés európai elterjedését a régészeti és archeogenetikai bizonyítékok az eddig publikált kb. 300 újkőkori (Kr. e. 5500-4500) mitokondriális és sejtmagi DNS adat (Szécsényi-Nagy et al. 2015; Anders 2016; Lipson–Szécsényi-Nagy et al. 2017) alapján ma már egyértelműen a Közel-Keletről kiindult vándorlásokhoz kötik.

Az újkőkorban kimutatható vándorlások az anyai ági kapcsolatok mitokondriális genetikai vizsgálata alapján
(Szécsényi-Nagy–Mende 2016, 4. kép nyomán)

 

A bronzkorból egyelőre kevesebb hasonló vizsgálati eredmény áll rendelkezésre. Brandt és munkatársai 2013-as, archaikus mitokondriális DNS-re koncentráló tanulmányában négy nagy „populációgenetikai eseményt” állapítottak meg Közép-Németország területén a jégkorszak végét követően. Az újkőkori népek két nagy hulláma után („A” és „B” esemény, vö. fentebb) a magyarországi rézkor végével és a bronzkor kezdetével egy időben a zsinórdíszes kerámia népességének keleti („C” esemény), majd a harang alakú edények népessége nyugati irányból érkező vándorlását („D” esemény) különítették el.

A „C” eseményt újabb archeogenomikai eredmények a kelet-európai sztyeppe felől Európába érkező gödörsíros kurgánok népe (Jamnaja) vándorlásával kapcsolják össze (Brandt et al. 2013; Haak et al. 2015), a „D” esemény pedig teljes mitokondriális genomelemzések szintjén is megerősítést nyert (Brotherton et al. 2013). A gödörsíros kurgánok népességéről és Európa későbbi genetikai képének kialakításában betöltött szerepéről több tanulmány is született (ld. Allentoft et al. 2015; https://sciencemeetup.444.hu/2016/01/10/genek-irjak-ujra-europa-ostortenetet).

 

Az anyai ági kapcsolatok mitokondriális genetikai vizsgálata alapján kimutatható négy (A–D) populációgenetikai esemény a késő neolitikumtól a jelenig (Brandt et al. 2013, Fig. 3)

 

Magyarország bronzkori közösségeiről eddig 6 lelőhelyről 12 adat volt ismert (Battonya, Érd, Kompolt, Ludas, Százhalombatta, Szőreg; Gamba et al. 2013; Allentoft et al. 2015; Mathieson et al. 2015, Fig. 1a).

 

A 2015-ig publikált őskori DNS adatok: a bronzkoriakat a halványsárga, halványkék és világoskék körök jelzik
(Matthieson et al. 2015 nyomán)

 

Újabb vizsgálatok vannak folyamatban kutatócsoportunk, valamint az MTA BTK Régészeti Intézet és a Harvard Medical School Genetikai Tanszékével közös, 2015-ben indított régészeti genetikai kutatási projekt (Kulturális átalakulások genomikai kutatása a Kárpát-medence 4000 éves őstörténetéből / Genomic exploration of cultural transformations over 4,000 years of the Carpathian Basin’s prehistory) együttműködése révén. A munka során a vizsgált emberi maradványokból 70 stabilizotópos és 300 archeogenomikai elemzés készül, új AMS radiokarbon dátumokkal kiegészítve.

Az újkőkori és rézkori adatsor közlése után (Lipson–Szécsényi-Nagy et al. 2017) a folyamatban lévő bronzkori régészeti, genetikai és bioinformatikai elemzésektől számos új információt várunk. Az eredmények értelmezésében fontosak azok a kutatási programok és esettanulmányok, amelyek ugyanebben az időszakban hasonló módszerekkel vizsgálják az egyes emberek vagy közösségek mobilitását, migrációját.

 

Vándorló harcosok?

Elsőként egy Nagy Britannia területén végzett kutatás eredményeit foglaljuk össze, amelynek Kr. e. 2500–1500 közötti időkeretei pontosan megfelelnek a Lendület Mobilitás projektünk által is vizsgált ezeréves korszaknak.

Stonehenge közvetlen közelének kutatása során látott napvilágot a Kr. e. 2380–2290 között, 35–45 éves korában eltemetett ún. „Amesbury-i íjász” sírja. A férfit Stonehenge királyának is nevezik a másvilágra mellé helyezett gazdag mellékletek: öt harang alakú edény, 17 pattintott kő nyílhegy, három réztőr és egy arany hajkarika-pár alapján.

A férfi fogait és csontvázát stabil izotópos elemzésnek vetették alá. Ennek segítségével az ételekből és a vízből a tápláléklánc révén az emberi szervezetbe került stroncium és oxigén (87Sr/86Sr and δ18O) izotópok arányát összehasonlítva azt állapították meg, hogy a férfi valószínűleg Dél-Németország vagy az Alpok térségében született, s később vándorolt a mai Anglia területére (Fitzpatrick 2011, Fig. 58).

A sírmellékletek vizsgálata szerint nemcsak az íjász, de eszközei is nagy utat jártak be. A mellé tett három tőr egyikének nyersanyagához Nyugat-Franciaországból származó rezet használtak fel (Fitzpatrick 2011, 113, 117).

Az Amesbury-i íjász temetkezése a Salisbury and South Wiltshire Museum kiállításán (https://en.wikipedia.org/wiki/Amesbury_Archer nyomán)

 

A korabeli közösség elitjéhez tartozó Amesbury-i íjász maradványain kívül Nagy Britannia területének további hasonló korú sírjait is vizsgálták a Michael Parker Pearson által vezetett (Beaker People Projectnek nevezett) kutatás során. Összesen 264, az említett ezer évben eltemetett ember csontmaradványainak stabil izotópos elemezését végezték el. A fogak stroncium izotóparány elemzése azt mutatta, hogy a vizsgált egyének több mint 30%-a bevándorló lehetett, s a rézkortól a bronzkorig tartó átalakulás során a betelepülők aránya folyamatosan nőtt.

 

A roncsolásos mintavételek előtt a vizsgált fogakról 3D nyomtatással készült másolatok készültek (Montgomery é. n.)

 

A szén, nitrogén és kén stabilizotóp arányok alapján azt állapították meg, hogy a különböző területektől vizsgált egyének hasonlóan táplálkoztak, növényi és állati eredetű ételeket egyaránt fogyasztottak. Még a tengerparti lelőhelyek térségében sem lehetett dominánsan tengeri étrenden élő egyéneket kimutatni (Parker Pearson et al. 2016).

A Beaker People Project során stabilizotópos módszerrel vizsgált egyének temetkezéseit mutató térkép
(Parker Pearson et al. 2016, Fig. 1 nyomán)

 

Ezek az eredmények több szempontból is jelentősek. Az Amesbury-i íjász mellett is megtalált jellegzetes harang alakú edények és a nyeles réztőrök (az ún. harangedényes csomag) elterjedését kezdetben egyértelműen népmozgásokkal hozták összefüggésbe (Childe 1925). A bevándorlók arányát illetően 24%-tól 62%-ig terjedő számítások láttak napvilágot. Később inkább az Európa-szerte a társadalmi státuszt jelző használati tárgyakként értelmezték a harangedényes csomag tárgyait (Heyd 2007).

A stabil izotópos vizsgálatok nyomán az utóbbi két évtizedben ismét előtérbe került a migrációs hipotézis, mivel a közép-európai (németországi és csehországi) adatok olykor 200 km távolságból érkezett nőkre utaltak, s így a vándorlásokat exogám házasodási szokásokkal lehetett magyarázni (Price et al. 2004). Az új archeogenetikai eredmények alapján egy további modell is körvonalazódott, amely szerint férfiak Nyugat-Európából Közép-Európa felé irányuló vándorlásával lenne magyarázható nemcsak a harang alakú edények, hanem egyes genetikai típusok (a mitokondriális H haplocsoport) megjelenése is (Brotherton et al. 2013; Brandt et al. 2013; Van der Linden 2016).

Az új nagy-britanniai adatok szerint a bevándorlók között nők, férfiak, fiatalok és idősek egyaránt megtalálhatók, ami inkább családok vándorlására utal. Parker Pearson és munkatársai arra következtetnek, hogy bár a korabeli társadalom majd’ harmada más földrajzi régióban került eltemetésre, mint ahol született, illetve vannak nagy távolságokat bizonyító esetek is (többek között az Amesbury-i íjászé), a vizsgálati eredmények inkább Nagy-Britannián belüli mobilitást jelezhetnek (Parker Pearson et al. 2016).

A legújabb archeogenetikai eredmények ezt a képet is tovább árnyalják (Olalde et al. 2018); a részletekről következő bejegyzésünkben adunk hírt.

Irodalom

Anders A.: Csontváztól az emberig. Neolitikus temetkezések kutatásának újabb eredményei Polgár környékén I. Magyar Régészet – Hungarian Archaeology 2016. nyár/Summer

Allentoft, M.E., Sikora, M., Sjögren K-G., Rasmussen, M. et al.: Population genomics of Bronze Age Eurasia. Nature 522 (2015) 167–172.

Brandt, G., W. Haak, C. J. Adler, C. Roth, A. Szécsényi-Nagy, S. Karimnia, S. Möller-Rieker, et al.: “Ancient DNA Reveals Key Stages in the Formation of Central European Mitochondrial Genetic Diversity.” Science 342 (2013) 257–261.

Brotherton et al. 2013. Neolithic mitochondrial haplogroup H genomes and the genetic origins of Europeans. Nature Communications 4, Article number: 1764 (2013) doi:10.1038/ncomms2656

Childe, V. G.: The Dawn of European Civilisation. London 1925.

Fitzpatrick, A.: The Amesbury Archer and the Boscombe Bowmen: Early Bell Beaker burials at Boscombe Down, Amesbury, Wiltshire. Salisbury 2011.

Gamba, C., Jones, E.R., Teasdale, M.D., McLauphlin, L.R.: Genome flux and stasis in a five millennium transect of European prehistory. Nature Communications 5:5257. doi: 10.1038/ncomms6257

Haak, W., Lazaridis, I., Patterson, N., Rohland, N., Mallick, S., Llamas, B., Brandst, G., Nordenfelt, S., Harney, E., Stewardson, K., Fu, Q., Mittnik, A., Bánffy, E., Economou, C., Francken, M., Friedrich, S.,Pena, R. G., Hallgren, E., Khartanovich, V., Khokhlov, A., Kunst, M., Kuznetsov, P.,Meller, H., Mochalov, O., Moiseyev, V., nocklisch, H., Pichler, S., Risch, R., Rojo Guerra, M. A., Roth, C., Szécsényi-Nagy, A., Wahl, J., Meyer, M., Krause, J., Brown, D., Anthony, D., Cooper, A., Alt, K. W., Reich, D.: Massive migration from the steppe was a source for Indo-European languages in Europe. Nature 522 (2015) 207–211. doi:10.1038/nature14317

Heyd, V.: Families, Prestige Goods, Warriors and Complex Societies: Beaker Groups of the 3rd Millennium cal BC Along the Upper & Middle Danube. Proceedings of the Prehistoric Society 73 (2007) 327–379.

Lipson, M., Szécsényi-Nagy, A. Mallick, S., Pósa, A., Stégmár, B., Keerl, V., Rohland, N., Stewardson, K., Ferry, M., Michel, M., Oppenheimer, J., Broomandkhoshbacht, N., Harney, E., Nordenfelt, S., Llamas, B., Mende, B. G., Köhler, K., Oross, K., Bondár, M., Marton, T., Osztás, A., Jakucs, J., Paluch, T., Horváth, F., Csengeri, P., Koós, J., Sebok, K., Anders, A., Raczky, P., Regenye, J., P. Barna, J., Fábián, Sz., Serlegi, G., Toldi, Z., Nagy, E. Gy., Dani, J., Molnár, E., Pálfi, Gy., Márk, L., Melegh, B., Bánfai, Zs., Fernández-Eraso, J., Mujika-Alustiza, J. A., Fernández, C. F., Echevarría, J. J., Bollongino, R., Orschiedt, J., Schierhold, K., Meller, H., Cooper, A., Burger, J., Bánffy, E., Alt, K. W., Lalueza-Fox, C., Haak, W., Reich, D.: Parallel ancient genomic transects reveal complex population history of early European farmers. bioRxiv 114488 (2017); doi: https://doi.org/10.1101/114488

Mathieson, I., Lazaradis, I., Rohland, N., Mallick, S., Patterson, N., Alpaslan Roodenberg, S., Hardney, E. et al.: Genome-Wide Patterns of Selection in 230 Ancient Eurasians. Nature 528 (2015) 499–503.

Montgomery, J. é. n.: Archaeological Research and Introduction the British Beaker Project. http://www.ehuman.com/BHI/TAv6/BioAnthro/pdf/BeakerProject.pdf (megtekintés 2017.02.21.)

Olalde, I., Brace, S., Allentoft, M. E., Armit, I., Kristiansen, K., Booth, T., Rohland, N., Mallick, S., Szécsényi-Nagy, A., Mittnik, A., Altena, E., Lipson, M., Lazaridis, I., H arpens, T.K., Patterson, N. J., Broomandkhoshbacht, N., Diekmann, Y.,Faltyskova, Z., Fernandes, D. M., Ferry, M., Harney, E., de Knijff, P., Michel, M.,Oppenheimer, J., Stewardson, K., Barclay, A., Alt, K. W., Liesau, C., Ríos, P.,Blasco, C., Vega Miguel, J., Garcia, R-M., Fernández, A. A., Bánffy, E., Bernabò-Brea, M., Billoin, D., Bonsall, C., Bonsall, L., Allen, T., Büster, L., Carver, S.,Castells Navarro, L., Craig, O. E., Cook, G. T., Cunliffe, B., Denaire, A., Dinwiddy, K. E., Dodwell, N., Ernée, M., Evans, C., Kuchařík, M., Farré, J. F., Fowler, C.,Gazenbeek, M., Pena, R. G., Haber-Uriarte, M., Haduch, E., Hey, G., Jowett, N.,Knowles, T., Massy, K., Pfrengle, S., Lefranc, P., Lemercier, O., Lefebvre, A.,Martinez, C. H., Galera Olmo, V., Ramirez, A. Z., Maurandi, J. L., Majó, T.,McKinley, J. I., McSweeney, K., Mende, B. G., Modi, A., Kulcsár, G., Kiss, V., Czene, A., Patay, R., Endrődi, A., Köhler, K., Hajdu, T., Szeniczey,T., Dani, J., Bernert, Zs., Hoole, M., Keating, O.C.H., Veleminsky, P., Dobeš, M., Candilio, F., Brown, F., Fernandez, A.F., Krause, J., Herrero-Corral, A-M., Tusa, S., Carnieri E., Lentini, L., Valent, A., Zanini, A., Waddington, C., Delibes76, G., Guerra-Doce, E., Neil, B., Zanini, A., Waddington, C., Brittain, M., Luke, M., Mortimer, R., Desideri, J., Besse, M., Brucken, G., Furmanek, M., Hałuszko, A., Mackiewicz, M., Rapin, A., Leach, L.n, Soriano, I., Lillios, K. t., Cardoso, J. L., Parker Pearson, M., Włodarczak, P.,Price, T. D., Prieto, P., Rey, P.-J., Risch, R., Rojo Guerra, M. A., Schmitt, A.,Serralongue, J., Silva, A. M., Smrčka, V., Vergnaud, L., Zilhão, J., Caramelli, D.,Higham, T., Thomas, M.G., Kennett, D.J., Fokkens, H., Heyd, V., Sheridan, A.,Sjögren, K.-G., Stockhammer, P. W., Krause, J., Pinhasi, R., Haak, W., Barnes, I.,Lalueza-Fox, C., Reich, D.: The Beaker Phenomenon and the Genomic Transformation of Northwest Europe. Nature; doi:10.1038/nature25738

Parker Pearson, M., Chamberlain, A., Mandy, J., Richards, M., Sharidan, A., Curtis, N., Evans, J. et al.: Bell Beaker people in Britain: migration, mobility, and diet. Antiquity 90 (2016) 620-637.

Price, T.D., Knipper, C., Grupe, G., Smrcka, V.: Strontium Isotopes and Prehistoric Human Migration, The Bell Beaker Period in Central Europe. European Journal of Archaeology 7 (2004) 9–40.

Szécsényi-Nagy, A., Brandt, G., Keerl, V., Jakucs, J., Haak, W., Möller-Rieker, S., Köhler, K., Mende, B., Fecher, M., Oross, K., Paluch, T., Osztás, A., Kiss, V., Pálfi, Gy., Molnár, E., Sebők, K., Czene, A., Paluch, T., Šlaus, M., Novak, M., Pećina-Šlaus, N., Ősz, B., Voicsek, V., Somogyi, K., Tóth, G., Kromer, B., Bánffy, E., Kurt, Alt.: Tracing the genetic origin of Europe’s first farmers reveals insights into their social organization. Proceedings of the Royal Society B 282 (2015) 20150339

Van der Linden, M.: Population history in third-millennium-BC Europe: assessing the contribution of genetics. World Archaeology 48 (2016) 714–728. DOI: 10.1080/00438243.2016.1209124

 

A kiemelt kép egy, az Amesbury-i Íjászhoz hasonló, a mai Spanyolország területén előkerült férfi sírját ábrázolja. Forrás: http://www.alamy.com/stock-photo-beaker-culture-recreation-of-a-beaker-grave-of-a-young-male-at-fuente-125387679.html



Vissza