A múlt helyszínelői: régészeti és archeogenetikai kutatásokról a Glossza új adásában
Miről mesélnek egy bronzkori temetkezés leletei? Mi az a biorégészet? Hogyan lehet a „helyszínelős” filmekből is ismert aprólékos terepi adatgyűjtésből, és a genetikai és izotópos vizsgálatokból az ember fizikai megjelenésre, betegségeire vagy mentális egészségére következtetni? Milyen az, amikor egy négyezer évvel ezelőtt élt ember arcvonásai megelevenednek egy arcrekonstrukció segítségével? A Bölcsészettudományi Kutatóközpont (BTK) Glossza podcast sorozata kilencedik adásában Fábián Szilvia, a Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Örökségvédelmi Igazgatóság főosztályvezetője, régész muzeológusa, valamint Gerber Dániel a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogenomikai Intézet tudományos munkatársa, bioinformatikusa mesél az elvégzett vizsgálatokról.
2003–2004-ben a Balatonkeresztúr-Réti-dűlő lelőhelyen, az M7-es autópálya építését megelőző ásatáson számos más korszak emlékei mellett egy kora és középső bronzkori települést, valamint csontvázas sírokat tártak fel Fábián Szilvia vezetésével. Az ekkor előkerült emberi maradványok a BTK Régészeti Intézetében elvégzett régészeti és embertani vizsgálatát követően, immár a BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoport kutatásainak keretében a BTK Archeogenomikai Intézetében végezték el a DNS vizsgálatokat, többek között Gerber Dániel bioinformatikus munkájának köszönhetően.
A részletes archeogenetikai elemzések nyomán lehetővé vélt a lelőhelyen előkerült, nyolc ember maradványait rejtő középső bronzkori tömegsírba, valamint a kora bronzkor végére tehető sírokba temetett egyének, közöttük egy középkorú nő részletes megismerése. A vizsgálati eredményeknek köszönhetően Kustár Ágnes antropológus elkészítette a 13. sírba temetett, a genetikai vizsgálatok során meghatározott J haplocsoport betűjeléből és a sír feltárásának napján a naptárban megtalálható nevekből kiindulva Jelenának elnevezett nő arcrekonstrukcióját, egyben az első női arcrekonstrukciót a magyarországi bronzkorból. A beszélgetésből megtudhatjuk, milyen munkálatok vezetnek el a sír feltárásától a tudomány mai állása szerint legteljesebb, a szem-, bőr- és hajszínre vonatkozó adatokkal kiegészített arc- és viseletrekonstrukció elkészüléséig.
A Glossza kilencedik adása meghallgatható a Spotify-on, és Soundcloud-on.
További információ a Glossza Instagram és Facebook oldalán.
