Bronzkori fegyverek és ékszerek a Magyar Géniusz program vándorkiállításán 2. Aranykincs Kiskőrös határából
A Magyar Géniusz Vándorkiállítás 2022 áprilisában indult, és hamarosan Győrbe érkezik. A Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban október 30-tól megtekinthető tárlat reprezentatív őskori régészeti tárgyai között számos olyan bronzkori darab is megtalálható, amelyeket kutatócsoportunk vizsgált.
A legszebb kiállított darabok közé sorolható a Kiskőrös határában napvilágot látott, összesen 17 dekagrammos aranykincs, amely a kecskeméti Katona József Múzeum gyűjteményéből érkezett a tárlatra.
A kiskőrösi aranykincs (a kép bal oldalán) a Magyar Géniusz kiállításon a debreceni Déri Múzeumban (https://www.facebook.com/photo.php?fbid=495252052609035&set=pb.100063727325545.-2207520000..&type=3)
A középső bronzkori Vatya-kultúra Kiskőrös határában megtalált településén összesen 161 bronzeszköz, tárgy és fegyver került elő, közöttük egy 76 tételből álló bronzékszer-depó is. Utóbbi ékszerek a korabeli női viselet kellékei: ruhára varrt bronz csüngők, pitykék és bronz tűk. Előkerült továbbá öt bronztőr, lándzsák, hét darab tokos balta és ötvösszerszámok is.
A Magyar Géniusz tárlaton látható aranykincs 11 arany hajfonat-karikából áll, melyeket 3500-3700 évvel ezelőtt rejtettek a földbe.
A kiskőrösi aranykincs tárgyainak bemutatása Wilhelm Gábor régész sajtótájékoztatóján, 2016-ban Kecskeméten (https://bacsmegye.hu/kultura/2016/07/soha-ekkora-bronzkori-kincs-nem-kerult-meg-elo-a-tersegben-mint-kiskorosnel)
A hajfonathoz rögzített arany ékszereket szív- vagy – íves kialakításukra utalva – csónak alakú hajkarikáknak nevezi a kutatás (Hänsel–Weihermann 2000; Kovács 2000). Immáron több mint száz hasonló ékszer vizsgálatát végezte el kutatócsoportunk a debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriumával, a Magyar Nemzeti Múzeummal, a debreceni Déri Múzeummal és számos további múzeummal együttműködésben. Az elemzések szerint a középső bronzkorban (Kr. e. 2000-1500 között) e tárgyak, köztük a kiskőrösiek is, leggyakrabban 20% fölötti ezüsttartalmú aranyból készültek, melyet az Erdélyi-érchegységben, az ún. „arany négyszög” (Aranyosbánya/Baia de Arieş, Zalatna, Nagyág/Sacarâmb és Brád/Brad) vidékén előforduló érctelérekkel hoznak összefüggésbe. E területen jól ismertek a római kori aranybányászat nyomai; az azt megelőző időszakban nem bizonyítható a bányászat, inkább a felszíni termésarany kibúvásokból gyűjtött nyersanyag felhasználása valószínűsíthető (Csedreki–Dani 2011; Czajlik 2012; Szathmári et al. 2019).
Termésarany lemezke oktaéder alakú kristályokkal Verespatakról, a Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gyűjteményéből. (Fotó: Lantos Zoltán, (https://ng.24.hu/Termeszet/2016/03/30/Az-Erdelyi-erchegyseg-aranya/)
A kincsekben megtalálható, minden bizonnyal viaszveszejtéses módszerrel öntött hajkarikák elkészítése komoly technikai tudást igényelt. Öntés után az egyszerű nyers öntvények felszínét csiszolták és polírozták. A készítéstechnikai elemzések mellett a használati kopásnyomok megfigyelésével az is megállapítható, hogy a hajkarikákat viselték-e elrejtésüket megelőzően. Elsősorban a díszített változatok esetében gyakran meg lehet figyelni a díszítés kopását, ami egyértelműen utal az ékszerek használatára (Szathmári et al. 2019). Hajban viselt aranyékszerek korabeli viseletét láthatjuk például a krétai knosszoszi palota romjai között előkerült falfestményeken.
Hölgyek kékben – a knosszoszi palotából előkerült falfestményen hajba font arany ékszerek viselete látható (Kréta, Kr. e. 1600-1450) (Ladies in blue: https://heraklionmuseum.gr/language/en/the-ladies-in-blue-fresco)
Kiss Viktória
Irodalom:
Czajlik Z.: A Kárpát-medence fémnyersanyag-forgalma a későbronzkorban és a vaskorban. Budapest 2012.
Csedreki L.–Dani J.: A hencidai rézkori aranykincsen végzett pixe vizsgálatok tanulságai – Experiences of the pixe analyses performed on the copper age gold treasure of Hencida. Archaeometriai Műhely 8, 2011, 285–192.
Hänsel, B.–Weihermann, P.: Ein neu erworbener Goldhort aus Karpatenbecken im Berliner Museum für Vor- und Frühgeschichte. Acta Praehistorica et Archaeologica 32, 2000, 7–9.
Kovács, T: Bronzkori ékszerek, fegyverek, aranykincsek. In: Kovács T., Raczky P., Anders A. Szathmári I. (eds): A Magyar Nemzeti Múzeum Őskori Aranykincsei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2000. V. 18.–VII. 16. Budapest 2000, 37–80.
Szathmári, I., Maróti, B., Tarbay, J. G., Kiss, V.: Bronzkori arany hajkarika leletek vizsgálatáról a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. In: Bartosiewicz L., T. Biró K., Sümegi P., Törőcsik T. (szerk.): Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. Tanulmányok Ilon Gábor régész 60 éves születésnapi köszöntésére. Szeged 2019, 291–315.
