First Kings of Europe – Kiállítás és konferencia a társadalmi egyenlőtlenségek megjelenésének kérdéséről az őskori Európában
2022. szeptember 21-én nyílt meg First Kings of Europe (Európa első királyai) címet viselő grandiózus nemzetközi kiállítás első állomásaként a Ritual and Memory: The Ancient Balkans and Beyond / Rituálé és Emlékezet: Az ősi Balkánon és azon túl című tárlat az Institute for the Study of the Ancient World new yorki galériájában. A chicagói Field Museum of Natural History szervezésében Észak-Amerikában elsőként kerülnek bemutatásra tizenegy közép- és délkelet-európai ország (Magyarország, Románia, Bulgária, Szerbia, Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Szlovénia, Albánia, Montenegró, Észak-Macedónia és Koszovó) területén az őskorban élt kiemelkedő vezetőkre utaló fegyverek és ékszerek. Az újkőkortól a vaskorig terjedő időszakról szóló vándorkiállítás 2023. márciustól a chicagói Field Museumban, majd 2024. áprilistól a Canadian Museum of Historyban tekinthető meg.
Ritual and Memory: The Ancient Balkans and Beyond / Rituálé és Emlékezet: Az ősi Balkánon és azon túl címmel nyílt kiállítás New Yorkban (kép forrása: https://www.facebook.com/photo?fbid=408940474752563&set=pcb.408940594752551)
Magyarországról számos múzeum kölcsönzött műtárgyakat a vándorkiállítás számára, többek között az 1972-ben Dunavecséről a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményébe került, közel 300 g súlyú arany karpántot (Kovács 1991, 1999).
A dunavecsei arany karpánt a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből (https://mnm.hu/sites/default/files/gallery/rt_os_1972_5_1.jpg)
Fábián Szilvia, a kiállítás kurátora (Magyar Nemzeti Múzeum, Nemzeti Régészeti Intézet), kutatócsoportunk tagja a dunavecsei karpánttal (kép forrása: https://www.facebook.com/photo/?fbid=408940471419230&set=pcb.408940594752551)
A bronzkori előkelők hasonló leletei több magyarországi múzeum kiállításán is megtekinthetők. A dunavecseinél is nagyobb tömegű, 303,7 grammos karpánt látott napvilágot nemrégiben Tápióbicskéről, amely a Magyar Nemzeti Múzeum Kincset érő közösség című kiállításán volt látható (Tarbay 2020). Az aranyékszer lelőhelyén a Régészeti Intézet munkatársai által végzett kutatásokról a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Penna című magazinműsora is beszámolt.
A tápióbicskei karpánt (https://mnm.hu/hu/muzeum/hirek/3500-eves-18-karatos-arany-karperec-nemzeti-muzeum-uj-mutargya)
Egy további, hasonló arany karpánt töredéke nemrégiben Tiszajenő határából került a szolnoki Damjanich János Múzeumba.
Arany karpánt töredéke Tiszajenő határából (Damjanich János Múzeum, Szolnok https://szolnokiregeszet.blog.hu/2021/06/07/szenzacios_aranytargyak_egy_3500_evvel_ezelott_elt_otvosmestertol_avagy_egy_rejtelyes_kincslelet_a_t)
Hatalmi jelvények Európa első királyai számára?
Ezen ékszerek korabeli értékét jól megvilágítja az adat, mely szerint a korszak elitjének (a társadalom kb. 10%-ának) sírleleteiből ismert arany hajfonatkarikákból 100 darab készülhetett volna el egy karpántnak megfelelő, 300 g tömegű aranyból (Tarbay 2022). Az impozáns és súlyos aranykarperecek tehát több tucat, a korabeli „felső tízezer” által viselt kisebb ékszernek feleltethetők meg, így igazi fejedelmi hatalmi jelvények lehettek.
A dunavecsei karpánt publikációjának bevezetőjében Kovács Tibor fontosnak tartotta megjegyezni, hogy nem „lezárt opusként” tekint elemzésére, „hisz bízunk abban, hogy a majdani beható technológiai vizsgálat, ill. spektrálanalízis további támpontokkal egészíti ki az alább írottakat” (Kovács 1991). Az ő munkáját folytatva kutatócsoportunk a Déri Múzeummal és az Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma munkatársaival együttműködésben végzi a bronzkori aranytárgyak nyersanyagvizsgálatát – a korábban elérhető roncsolásos spektrálanalitikai vizsgálat helyett – roncsolásmentes PIXE módszerrel. Az eddig elemzett több mint száz bronzkori aranyékszer többsége 20% fölötti ezüst-tartalmú aranyból készült (Szathmári et al. 2019; Tarbay–Maróti 2022). Az új vizsgálatok alapján felvethető, hogy a hasonló mintakinccsel, hasonló nyersanyagból készült karpántoknak legalább egy része ugyanabban a műhelyben készülhetett (Tarbay 2022, 32, 42).
A dunavecsei arany karpánt PIXE vizsgálata az Atomki Örökségtudományi Laboratóriumában (https://hslab.atomki.hu/portfolio-item/bronzkori-aranytargyak-vizsgalata-az-e-rihs-hu-kezdemenyezes-kereteben/?fbclid=IwAR1v5aENh2M8TaDcVmQNDvFZYQhdbdoeO_DXqVDy8PMyTz0pwM6rS7UE3D0)
A nyers öntvény kialakítását követően kőkalapáccsal és különféle bronz poncoló-árakkal alakíthatták ki a karpántok formáját és díszítését. A tápióbicskei karpánt esetében a készítéstechnikai elemzés során intenzív használathoz köthető kopásnyomokat lehetett megfigyelni, így az ékszert feltehetően nem csak ünnepnapok alkalmával hordhatta a viselője (Tarbay–Lukács 2022).
A tápióbicskei karpánt készítésének folyamata (Tarbay–Lukács 2022, Fig. 1)
A kiállításhoz kapcsolódóan First Kings of Europe / Európa első királyai címmel 2023 április 26-28 között a chicagói Field Museum a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen nemzetközi konferenciát szervez Budapesten, a tárlaton bemutatott korszakokkal foglalkozó európai és amerikai régész szakemberek részvételével. Az esemény célja, hogy a felkért előadók a kiállítás fő témái – az őskori elit és a társadalmi egyenlőtlenségek – kérdéskörében tudományos igényű válaszokat adjanak. A konferencián beszámolunk a bronzkori aranytárgyak készítéstechnikai és nyersanyag-vizsgálatát érintő kutatási eredményeinkről.
Kiss Viktória
Irodalom
Kovács, T.: Das bronzezeitliche Goldarmband von Dunavecse (A dunavecsei bronzkori arany kartekercs). Folia Archaeologica 42 (1991) 7–22.
Kovács, T: Bronzkori ékszerek, fegyverek, aranykincsek. In: Kovács T., Raczky P., Anders A. Szathmári I. (eds): A Magyar Nemzeti Múzeum Őskori Aranykincsei. Kiállítás a Magyar Nemzeti Múzeumban. 2000. V. 18.–VII. 16. Budapest 2000, 37–80.
Tarbay J. G.: The Essence of Power: A Middle Bronze Age Gold Armlet from Tápióbicske (Central Hungary). Communicationes Archaeologicae Hungariae 2020 (2022) 19–55.
Tarbay J. G., Maróti B.: Handheld XRF Analysis of Gold Armlets With Crescent-Shaped Terminals from the Prehistoric Collection of the Hungarian National Museum. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2020 (2022) 71–80.
Tarbay, J.G., Lukács, B.: Observations on the production technology of the Tápióbicske and Abrudbánya gold armlets. Communicationes Archaeologicae Hungariae 2020 (2022) 57–70.
Szathmári, I., Maróti, B., Tarbay, J. G., Kiss, V.: Bronzkori arany hajkarika leletek vizsgálatáról a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből. In: Bartosiewicz L., T. Biró K., Sümegi P., Törőcsik T. (szerk.): Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. Tanulmányok Ilon Gábor régész 60 éves születésnapi köszöntésére. Szeged 2019, 291–315.
