Fókuszban a bronzkor – beszámoló az Archeometriai módszerek és esettanulmányok a bronzkor kutatásában Magyarországon című előadónapról
A BTK Régészeti Intézete adott otthont a 2023. június 20-án tartott archeometriai előadónapnak, amelyet az idén 65 éves Régészeti Intézet, az Archeometriai Műhely és a 145 éves Magyar Régészeti és Művészettörténet Társulat közösen szervezett. Az egésznapos program egy adott régészeti korszak, a bronzkor kutatásában alkalmazott archeometriai módszereket állította középpontjába. A tanácskozás időbeli fókusza hagyományteremtő célzattal valósult meg; a prezentációk közös régészeti háttere elősegítette a szerteágazó eredmények befogadását és a korszak kutatóinak kapcsolatfelvételét. A szervezők további régészeti korszakokról szóló előadónapokat terveznek a későbbiekben. A most bemutatott esettanulmányok a Kr. e. 3. évezredtől a Kr. e. 1. évezred elejéig keltezhető régészeti tárgyak és emberi maradványok természettudományos, multidiszciplináris vizsgálatába nyújtottak bepillantást.
Az előadónap posztere (grafika: Szabó Nóra)
A délelőtti szekciók a bronz és arany ékszerek, fegyverek roncsolásmentes anyagvizsgálatát, illetve a belső szerkezetet is feltáró archeometallurgiai elemzés mellett a kerámia és kő tárgyak, üveg és borostyán gyöngyök archeometriai kutatásának újabb eredményeit mutatták be. A délután elhangzott esettanulmányok középpontjában a radiokarbon kormeghatározás és a különböző biorégészeti, többek közt stabil izotópos és archeogenetikai vizsgálatok álltak. Számos előadás kapcsolódott a Lendület Mobilitás projekt kutatásaihoz, így munkatársaink hat előadást tartottak, valamint további öt előadáshoz társszerzőként csatlakoztak.
Kulcsár Gabriella és Kiss Viktória megnyitója (Fotó: Hámori Péter)
Fülöp Kristóf fiatal kutatónk, Gucsi Lászlóval és Kreiter Attilával közös előadásában a késő bronzkori hamvasztásos temetkezések kísérleti rekonstrukciójához használt kerámiaedények készítési folyamatát, elsősorban a nyersanyagválasztás szempontjait ismertette petrográfiai elemzések alapján, emellett az edények másodlagos égésével kapcsolatos tapasztalatokat is összegezte. Szabó Nóra a középső bronzkori pácolóedények funkciójára irányuló edénybiográfiai elemzéseket és lipid vizsgálatok eredményeit mutatta be. Melis Eszter az Észak-Dunántúlról származó, újonnan rendelkezésre álló kora és középső bronzkori radiokarbon adatok alapján vázolta fel a térség abszolút kronológiáját. Kulcsár Gabriella a bronzkori borostyángyöngyök lengyel-magyar együttműködésben végzett vizsgálatait ismertette, amelyek már a kora és középső időszakában a balti eredetű borostyán elterjedésére utalnak a mai Magyarország területén. Kiss Viktória bevezető előadásán kívül, a bronzkori hamvasztásos temetkezések radiokarbon és stabil izotópos elemzésére a debreceni ATOMKI munkatársaival és olasz kutatókkal kidolgozott módszerek eredményeit prezentálta.
Nyitóképek munkatársaink előadásaiból
A több mint 60, részint külföldi kutató társszerzőségével 16 színvonalas előadás hangzott el, amelyek után kérdésekre, eszmecserére nyílt mód. A résztvevők számos fővárosi (BTK AGI, CSFK, EK NAL, ELTE, MNM NRI, SZTFH) és vidéki (ATOMKI, Déri Múzeum, SZTE, Wosinsky Mór Múzeum) intézményből érkeztek. A népes közönség a hirtelen jött nagy meleg ellenére kitartónak és aktívnak bizonyult, amelyet ezúton is köszönünk! Az érdekfeszítő program összeállításáért és lebonyolításáért Kiss Viktóriának, Kulcsár Gabriellának (BTK RI) és Szilágyi Veronikának (EK NAL, az Archeometriai Műhely szerkesztője) tartozunk köszönettel.
Szilágyi Veronika, az előadónap egyik szervezője, az első sorban jobb oldalt (Fotó: Hámori Péter)
Az előadónap közönsége, az első sorban bal oldalt Szabó Nóra, Fülöp Kristóf és Melis Eszter (Fotó: Hámori Péter)
A részletes program itt érhető el.
Melis Eszter
