Hősök a bronzkorban 1. Bronzkori királyok?

A Magyar Régész Szövetség elnöksége a 2023. évi Régészet Napja központi témájának az „Istenek, ideák, hősök” címet javasolta. A témamegjelölés szerint “Az istenek, az ideák és a hősök minden korszakban jelentős társadalom és közösségformáló erővel bírtak, világméretű események befolyásolói lehettek, ugyanakkor hatásuk megjelenik a mindennapokban, a helyi közösség, az egyes emberek szintjén is… Kik voltak a letűnt korok kiemelkedő alakjai, akik példaként szolgáltak a közösség tagjai számára?”

A bronzkori hősökről bizonyára sokaknak eszükbe jutnak a trójai mondakör szereplői, például Akhilleusz, Menelaosz vagy Mükéné királya, Agamemnón. Az európai őskor kutatásának egy érdekes és aktuális kérdése, amit az áprilisban a Magyar Nemzeti Múzeumban First Kings of Europe címmel megrendezett nemzetközi konferencia is felvetett: mióta léteznek a közösségből kiemelkedő uralkodók, és hogyan alakult ki a társadalmi egyenlőtlenség intézményessé válása, avagy “Miképpen jutottunk el odáig, hogy az emberek hajlandók legyenek feladni szabadságukat”?

 

Az Égei-tenger urai

A mükénéi kultúra vezetőinek hatalmát – a homéroszi eposzokon túl – két hiteles információforrás, a feltárt sírok és a lineáris B szövegek alapján ismerhetjük meg. A Heinrich Schliemann által 1876-ban megtalált mükénéi A sírkerület, illetve az 1951-ben feltárt B sírkerület temetkezései tanúskodnak mérhetetlen gazdagságukról. Csak az A sírkerület temetkezéseiből kb. 15 kg aranyékszer és használati tárgy látott napvilágot, melyek az Athéni Nemzeti Múzeumban egy teljes termet töltenek meg.

A mükénéi aknasírok aranyleletei az Athéni Nemzeti Múzeumban (fotó: https://utazom.com/cikk/atheni-latnivalok-a-nemzeti-regeszeti-muzeum)

Itt látható többek között a Schliemann által Agamemnón királynak tulajdonított aranymaszk, amely az A sírkerület V. sírjában került elő. A fegyverek, nemesfém és egyéb exotikus anyagokból (pl. bizonyítottan balti borostyánból) készült tárgyak távoli térségekkel fenntartott kereskedelemre, kiterjedt kapcsolatrendszerre utalnak.

Az ún. Agamemnón maszk az Athéni Nemzeti Múzeum 4. termében (fotó: https://www.greece-is.com/archaeological-treasures-in-greece-the-mask-of-agamemnon/)

A Mükénében eltemetett előkelőket a rendelkezésre álló radiokarbon adatok alapján a Kr. e. 17-16. században helyezték örök nyugalomra: a korábbra keltezhető B sírkerületben (35 egyén temetkezésével) az egyszerű cisztasíroktól a mélyebb és gazdagabb aknasírokig tartó fejlődés Kr. e. 1675–1550 között játszódott le, míg az A sírkerületben a hat aknasír (bennük 19 egyénnel) Kr. e. 1600–1500 közé keltezhető. A gazdag sírokba temetett vezetők tehát 300-400 évvel a trójai háborúban harcoló Agamemnón kora előtt éltek.

Az A sírkerület ma (fotó: Melis Eszter)

A B sírkerületből 22 elhunyt maradványain elvégzett mitokondriális DNS vizsgálatok alapján néhány esetben, például a gamma 55. (kb. 33 éves korában elhunyt férfi) és gamma 58. számú (kb. 36 éves nő) egyéneknél anyai ági biológiai kapcsolatot tudtak kimutatni, eszerint a férfi és a nő testvérek lehettek. Ezt támasztja alá az is, hogy a korábban elvégzett koponyavizsgálat alapján mindkettejüknél szív alakú arcformát lehetett rekonstruálni (Brown et al. 2000; Bouwman et al. 2008; Papazoglou-Manioudaki et al. 2010).

A B sírkerület temetkezéseiből előkerült előkelők koponyái alapján készült arcrekonstrukciók (Bouwman et al. 2008, Fig. 1)

 

A mükénéi korszakhoz köthető késő bronzkori palotákból előkerült, lineáris B írással írt szövegek arról tanúskodnak, hogy a térségben élt közösségek görög nyelven beszéltek és uralkodóikat vanaxnak (királynak) nevezték (Driessen 2008). A fellelt agyagtáblák szövegei szerint a gazdálkodás alapja a mezőgazdaság, elsősorban a juhok és a gyapjú volt; termelők a palotagazdaságok raktáraiból kaptak nyersanyagot és élelmiszert, s termékeiket a raktárakba szolgáltatták be. Egyes kutatók Európa első államai közé sorolják ezeket a palotagazdaságokat a nagy technikai tudást igénylő kézművesek (pl. a fémberakásos tőröket és kardokat előállító kovácsok, és a minoszi Krétára való hajózást lehetővé tevő ácsok), továbbá az adminisztráció és írás meglétéből kiindulva. Mások szerint találóbb Colin Renfrew brit professzor meghatározása, aki szerint a mükénéi kultúra vérségi alapon szervezett társadalmi formája „valamivel több, mint főnökség, valamivel kevesebb mint állam”, amely utóbbi, a későbbi görög városállamokhoz, poliszokhoz hasonlóan már területi alapon szerveződik (Renfrew 1972, 369; Earle 1991, 173; Chapman 2005, 87).

Oroszlánvadászatot ábrázoló aranyberakásos tőr az A sírkerületből (Athéni Nemzeti Múzeum; fotó: https://en.wikipedia.org/wiki/File:Hunting_Mycenaean_Dagger.jpg)

Kiss Viktória

Irodalom

Bouwman, A. S., Brown, K. A., Prag, A. J. N. W., Brown, T. A.: Kinship between burials from Grave Circle B at Mycenae revealed by ancient DNA typing. Journal of Archaeological Science 35 (2008) 2580–2584.

Brown, T. A., Brown, K. A., Flaherty, Ch. E., Little, L. M., Prag, A.J. N. W.: DNA Analysis of Bones from Grave Circle B at Mycenae: A First Report. The Annual of the British School at Athens 95 (2000) 115-119. http://www.jstor.org/stable/30103428

Chapman, R.W.: Changing social relations in the Mediterranean Copper and Bronze Ages. In: Blake, E.–Knapp, A.B. (eds.): The Archaeology of Mediterranean Prehistory. Blackwell, Oxford, pp. 77–101.

Driessen, J.: Chronology of Linear B texts. In: Duhoux, Y.–Morpurgo Davies, A. (eds.): A Companion to Linear B: Mycenaean Greek Texts and their World. Vol. 1. Louvain-la-Neuve–Dudley 2008, 69–79.

Earle, T. K. (ed.): Chiefdoms: Power, Economy, and Ideology. Cambridge 1991.

Papazoglou-Manioudaki, L., Nafplioti, A., Musgrave, J.H., Prag, A.J.N.W.: Mycenae Revisited Part 3. The Human Remains from Grave Circle A at Mycenae. Behind the Masks: A Study of the Bones of Shaft Graves I- V. The Annual of the British School at Athens 105 (2010) 157–224.

Renfrew, C.: The Emergence of Civilisation: The Cyclades and the Aegean in the Third Millennium BC. London 1972.



Vissza