Kincsek bűvöletében
A múlt hetünk a bronzkori kincsek bűvöletében telt. Hétfőn mutatták be a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításán a Tápióbicske határában előkerült arany karpántot, amelyről a múzeum honlapján megjelent hírben az alábbi információt olvashatjuk a 18 karátos aranyból készült és több mint 300 grammos tárgyról:
„A Magyar Nemzeti Múzeum Régészeti Tárának Őskori Gyűjteménye 2016-ban vásárolta ezt az aranyékszert. Az új lelet a holdsarlós végű arany karpántok eddig előkerült egyik legnagyobb méretű és legimpozánsabb darabja. A masszív, jelentős tömegű aranyból készült, reprezentatív lemeztárgyat valószínűleg csuklón vagy felkaron hordhatták. A jelenlegi ismeretek szerint feltehetően egy Tápióbicske környéki középső bronzkori településről származik. Stíluspárhuzamai alapján a korszak végén, Kr. e. 1600 és 1450 között készülhetett. Az eddig ismert középső bronzkori karpántok közül ez a legnagyobb méretű, 303,7 grammot nyom.”
A tápióbicskei karpánt a Magyar Nemzeti Múzeum kamarakiállításán
Az egyik közeli stíluspárhuzam: a Bellyéről (Bilje, Horvátország) a bécsi Kunsthistorisches Museumba került holdsarlós végű karpánt (Wikipedia.org nyomán)
Tarbay János Gábor, a kamarakiállítás kurátora számításai szerint a holdsarlós végű arany karpánt mind kidolgozásában, mind méretében kiemelkedik a korabeli leletek közül: az ékszerrel megegyező tömegű aranyból 102 darab, úgynevezett csónak alakú hajkarika (ld. Szathmári et al. 2019) készülhetett volna, mely több tucat korabeli ember ékszerigényét elégítette volna ki. A tárgy tehát igazi hatalmi szimbólumként értelmezhető, és nagy valószínűséggel a középső bronzkori elit egyik, Közép-Magyarországon élt tagjának tulajdona lehetett (a korszak társadalmi viszonyairól egy korábbi bejegyzésünkben írtunk részletesebben).
A Tápióbicske környékén végzett terepbejárások során a BTK Régészeti Intézetének bronzkoros munkatársai fontos településtörténeti megfigyeléseket tettek, amelyek feldolgozása folyamatban van a Magyar Nemzeti Múzeum kutatási programjával együttműködésben. Ezt kiegészíti a tápióbicskei karpánt és további arany tárgyak fémvizsgálata is, a BTK RI Lendület Mobilitás Kutatócsoportja, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum és az Atomki Örökségvédelmi Laboratóriuma közös projektjeként.
A Dunavecséről a Magyar nemzeti Múzeumba került arany karpánt PIXE vizsgálat közben
Szombaton Szentendrén, a Ferenczy Múzeumi Centrumban (FMC) Patay Róbert Őskori kincsleletek nyomában című előadásában is többféle kincsről hallhattunk. Az újkőkorból, illetve a középső és késő bronzkorból feltárt kő, arany és bronz kincsleletekről szóló, érdekes előadás után megtekinthető volt az FMC, Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében című kiállítása. A tárlaton az őskortól a kora újkorig számos, újonnan megmentett leletegyüttest láthatunk, amelyek a régészek és a velük együttműködő civilek munkájának köszönhetően kerültek múzeumba és kiállításra. A Rácz Tibor Ákos kurátor és munkatársai által megrendezett kiállítás 2022. január 30-ig megtekinthető Szentendrén.
A kiállítás alkalmából megjelent katalógusnak köszönhetően az érdekes kő, kerámia és fém (arany, bronz és vas) leletek feldolgozásához kapcsolódó tudományos munkába is betekinthetünk ().
Kiss Viktória
Irodalom
Rácz T. Á. (szerk.): Kincskeresés, kaland, tudomány. Közösségi régészeti projektek Pest megyében. Szentendre 2021.
Szathmári, I., Maróti, B., Tarbay, J. G., Kiss, V.: A Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteményéből származó bronzkori arany hajkarika leletek vizsgálata. In: Bartosiewicz L., T. Biró K., Sümegi P., Törőcsik T. (szerk.): Mikroszkóppal, feltárásokkal, mintavételezéssel, kutatásokkal az archeometria, a geoarcheológia és a régészet szolgálatában. Tanulmányok Ilon Gábor régész 60 éves születésnapi köszöntésére. Szeged 2019, 219–315.
