Különleges bronzkori lelőhelyek, új együttműködések: páratlanul gazdag női temetkezés Baja környékéről
A bajai Türr István Múzeum munkatársai 2020. december végén fémkereső műszeres felderítést követően leletmentő feltárást végeztek Sükösd határában, amelynek eredményeként különlegesen gazdag mellékletekkel ellátott, több mint háromezer éves bronzkori sírra bukkantak. A temetkezés országos szinten is nagy érdeklődést váltott ki. A sír alapján készült viseletrekonstrukciónak a bajai múzeum új állandó kiállításán is nagy figyelmet szenteltek.
Kutatócsoportunk az ásatóknak köszönhetően bekapcsolódott a páratlan leletek feldolgozásába, aminek során lehetőségünk nyílik bioarcheológiai adatbázisunk bővítésére is.
A sír leletei alapján készült bronzkori viseletrekonstrukció a Türr István Múzem új állandó kiállításán (fotó: Dömötör József)
Előkelő nő sírja a sükösdi határban – régészeti és bioarcheológiai vizsgálatok
A művelés alatt álló területen december utolsó napjaiban, fagyos földben végzett ásatás embert próbáló feladat elé állította a Türr István Múzeum munkatársait. A Pásztor Emilia vezetésével, Pap Evelin és Cs. Andrási Réka régészek és számos további munkatárs és önkéntes részvételével végzett leletmentés során a temetkezés több mint 50 viseleti elemét, mellékletét eredeti helyzetben sikerült dokumentálni.
A halomsíros kultúra páratlanul gazdag temetkezése Sükösd határából
A temetkezés részlete a bronz lábtekercs párral és csüngődíszekkel
Az ELTE Természettudományi Kar Embertani Tanszéke munkatársai, Hajdu Tamás és Gémes Anett antropológusok elsődleges vizsgálata alapján egy 22-25 éves egyén nyugodott a sírban. A megőrződött, meglehetősen töredékes csontmaradványokon kóros elváltozás nem hagyott nyomot, így egyelőre nem megállapítható, hogy mi okozta a mellékletek alapján feltételezhetően nőként azonosítható egyén korai halálát. A nagyon töredékes állapotban megmaradt csontok nem tették lehetővé a biológiai nem pontos meghatározását. Az ELKH Bölcsészettudományi Kutatóközpont Archeogeomikai Intézetében a koponya halántékcsonti részén megtalálható sziklacsontból végzett DNS vizsgálatok megerősítették, hogy az elhunyt egy fiatal nő volt. Kutatócsoportunk támogatásával és az ELKH Atomki IKER laboratóriumával együttműködésben radiokarbon keltezésre is sor kerül, ennek segítségével a elhunyt eltemetésének pontosabb időpontját tudjuk meghatározni. A stroncium (87Sr/86Sr) izotópok arányának vizsgálatához szükséges mintavételt is elvégeztük: a fogzománcból vett minta elemzése lehetőséget nyújt annak megállapítására, hogy élete során számottevő mértékben helyet változtatott, vándorolt-e az egyén, vagyis kisgyermek korában máshol élt-e, mint ahol eltemették.
Kiemelkedő társadalmi helyzetre utaló ékszerek, viseleti tárgyak
A sírból származó nehéz bronz karperecek, a mind a tíz ujjon megtalálható gyűrűk, a nyakban viselt borostyán gyöngyök és két különleges lábtekercs a Kr. e. 16-14. században élt, kiemelkedő társadalmi helyzetű nőre utalnak. Számos egykorú kincsleletből előkerültek hasonló ékszertípusok, de nagyon kevés esetben volt mód a viseleti összefüggések megfigyelésére (Mozsolics 1967; M. Egry 2004; Csányi 2019; Jankovits 2021). Emiatt a sükösdi temetkezés elemzése rendkívül fontos információkkal járul hozzá a Kárpát-medencében több mint 3000 évvel ezelőtt élt bronzkori emberek életének és halotti rítusainak megismeréséhez.
Kagylókból és borostyánokból készült gyöngyök a sírból
A bronztárgyak nyersanyagának és készítési technikájának elemzése elkezdődött az ELKH Energiatudományi Kutatóközponttal együttműködésben. A továbbiakban részt vesz a kutatásban a Nemzeti Múzeum és a Miskolci Egyetem Fémtani Képlékenyalakítási és Nanotechnológiai Intézete is. A lábtekercsek alatt észlelt sötét réteg anyagának és a kisbögre tartalmának meghatározását a Nemzeti Szakértői és Kutató Központ Fizikai és Kémiai Szakértői Intézete végzi.
Az elhunyt lábszárát borító bronz spiráltekercs
A borostyán ékszerek régészeti és természettudományos vizsgálata a lengyelországi, poznani Adam Miczkiewicz Egyetemmel közös kutatások során készül. A bronz tárgyakon található textilekre utaló szerves maradványok vizsgálatát és egy kő melléklet meghatározását a Magyar Nemzeti Múzeumban végzik.
Kereszt alakú átfúrással ellátott borostyán gyöngy, minden bizonnyal a Balti-tenger vidékéről
A temető
A felszínen szóródó leletanyag alapján 2021 tavaszán a Türr István Múzeum munkatársai 1600 m2-es területen tervásatást végeztek a sír környezetében. A feltárás eredményeképpen egy birituális sírkertet, benne összesen kilenc csontvázas és több hamvasztásos temetkezést dokumentáltak. A leletek közül kiemelkednek a gyermeksírok bronzból készült viseleti elemei, ékszerei és fegyverei: tüskés melldísz korongok, bronz spirálgyöngyök, a mellkason nyugvó, nagyméretű sarló alakú és hullámos szárú ruhatűk, vésett díszű bronz karperecek, tőr és lándzsa. Három urnamaradványt egyben emeltek ki, ezek a restaurátorműhelyben kerültek feltárásra. Az égett csontmaradványok között újabb tárgyak: egy bronz kés és egy ún. ciprusi tű is előkerült. Egyéb jelenségeket, köztük például egy egyelőre kérdéses funkciójú, szabályos körárkot és egy eredetileg sírépítményes, rablott sírt is dokumentáltak.
A feltárásról és a tárgyakról készült fényképeket Pásztor Emilia, Papp Evelin és Kelemen Áron készítette. Az ásatásról a Bajai TV filmje is beszámolt.
Kiss Viktória
Irodalom
Csányi M.: Kik voltak ők és honnan jöttek? Abszolút időrendi adatokból leszűrhető következtetések a jánoshidai késő bronzkori temetőben – Who were they and when did they come from? Conclusions drawn from absolute chronological data in the cemetery of Jánoshida from the Late Bronze Age. Tisicum 27 (2019) 47–64.
M. Egry I.: Halomsíros temető Győr-Ménfőcsanak-Bevásárlóközpont területén. – Cemetery of Tumulus culture in the territory of the Shopping center of Győr-Ménfőcsanak. In: MΩMOΣ III. Őskoros Kutatók III. Összejövetelének konferenciakötete. Halottkultusz és temetkezés. Szombathely-Bozsok, 2002. október 7-9. Szombathely 2004, 121–138.
Jankovits, K.: A bronze hoard from Pusztasárkánytó (Mosdós-Pusztasárkánytó) and a burial assemblage from Ráksi (County Somogy) in the collection of the Piarist Museum in Budapest. Acta Archaeologica Academiae Scientiarum Hungaricae 72 (2021) in press.
Mozsolics, A.: Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest 1967.
