Őszi konferencia szerepléseink
A szeptemberi EAA és Humboldt konferenciákat követően októberben és novemberben is több alkalommal adtunk hírt kutatási eredményeinkről.
Október 6-8. között rendezték meg Halléban a régészeti és archeogenetikai adatok együttes értelmezésének megvitatását célzó 15. Középnémetországi Régészeti Konferenciát 15. Mitteldeutsche Archäologentag: Kinship, Sex, and Biological Relatedness. The contribution of archaeogenetics to the understanding of social and biological relations címmel. A konferencia programjában új esettanulmányokról hallhattuk a téma legavatottabb nemzetközi szociológus, régész és genetikus képviselőitől a mezolikum időszakától a középkorig. A konferencián kutatócsoportunk vezetője, Kiss Viktória vett részt, akinek vezetésével zajló dunántúli kora bronzkori temetőt elemző biorégészeti kutatásunk meghívást kapott a készülő konferenciakötetbe.
2022. október 25–28. között rendezték meg Gent városában az első Cremations in Archaeology (CIA 2022) konferenciát. A Brussels Bioarchaeology Lab által hagyományteremtő szándékkal indított kezdeményezésnek megfelelően a továbbiakban kétévente kerül megrendezésre a hamvasztásos temetkezések kutatására összehívott nemzetközi tanácskozás. Az idei évben négy nagy témakörre bontva (Hamvasztás és kronológia; Élelem, mobilitás és társadalom; Új lehetőségek a hamvasztás és a hamvasztott emberi maradványok kutatásában; Máglya technológia és temetkezési szokások) összesen 36 előadás járta körül a hamvasztás sokáig kevéssé kutatott, ám mára egyre inkább előtérbe kerülő kérdését. Kutatócsoportunk munkájáról Claudio Cavazzuti előadása számolt be (Cavazzuti et al. 2022).
Késő bronzkori máglya-rekonstrukció kísérleti régészeti módszerekkel (Fülöp Kristóf előadása)
A konferencia végén egy nyolcfős tudományos bizottság három kategóriában díjazta a legjobb munkákat. A legjobb PhD hallgató előadás díját fiatal kutatónk, Fülöp Kristóf nyerte el New perspectives on the identification of pyre goods and their stories about cremation című előadásával (korábbi tanulmányok a témában: Fülöp 2018, 2019). Munkatársunk elismeréséhez szívből gratulálunk!
(kép forrása: Twitter – @BrusselsBioarch)
A Magyar Tudományos Akadémia kezdeményezésére 1997 óta megemlékezünk arról, hogy 1825. november 3-án Széchenyi István birtokainak egy évi jövedelmét felajánlotta a Magyar Tudós Társaság megalapítására, és ezzel lehetővé tette a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) megalapítását. 2003. november 3-tól hivatalosan e napon ünnepeljük a Magyar Tudomány Ünnepét, amit november hónapban országszerte számos kapcsolódó előadás követ. A 2022-ben meghirdetett rendezvénysorozat a Tudomány: út a világ megismeréséhez címet kapta.
A Bölcsészettudományi Kutatóközpont ünnepi rendezvénysorozatának részeként 2022. november 10-11-én rendezték meg a 11. Kézművesipar-történeti Szimpóziumot a Veszprémi Akadémiai Bizottság Kézművesipar-történeti Munkabizottsága szervezésében. Az idén 50 éves munkabizottság 1972-ben indította útjára a hazai, majd 1978-ban a nemzetközi kézművesipar-történeti szimpóziumsorozatot azzal a céllal, hogy a kézművesség-kutatások szemléletmódja közelítsen a gazdaság- és társadalomtörténeti kérdésekhez. A szimpóziumok sora 2001-ben megszakadt, a Munkabizottság most annak újra indításával a korábban felvetett szemléletmódhoz való csatlakozásra ösztönözte a kutatókat és kutatócsoportokat. Habár a szimpóziumsorozat eddig elsősorban a kora középkortól napjainkig foglalkozott a kisiparok történetével, a kézművesek életmódjával és a termékek ismertetésével, idén kitágultak a diszciplináris határok, és középkoros régészek mellett őskoros kollégák előadásai is gazdagították a konferenciát.
A rendezvény első napját kutatócsoportunk vezetője, Kiss Viktória és Romhányi Beatrix (Károli Gáspár Református Egyetem) Nyersanyag-kereskedelem és/vagy vándorló kézművesek? Adatok a kárpát-medencei nyersanyagok és késztermékek kereskedelmének diakrón vizsgálatához című előadása nyitotta. A Kárpát-medencében a fémművesség jelenléte már a késő neolitikumtól kimutatható. Az előadók a kora újkorig vezették végig a térség rézforrásainak ismert felhasználási módjait, a kiemelt érclelőhelyek lehetséges művelési időszakait és a nyersanyag-, valamint késztermék-kereskedelem útjait. A komplex kutatás a régészeti leletek és azok természettudományos vizsgálata mellett írott és képi forrásokat is felhasznált. A konferencia további előadásairól a BTK honlapján olvasható bővebb összefoglaló. 
Kiss Viktória és Romhányi Beatrix előadása (fotó: Melis Eszter)
Szintén a Magyar Tudomány Ünnepéhez kapcsolódott az MTA X. Osztály Geokémiai, Ásvány- és Kőzettani Tudományos Bizottságának Archeometriai Albizottsága által a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatósága, Földtani Igazgatóság Stefánia úti épülete (korábbi Földtani Intézet) dísztermében Magyar részvétel a 43. Nemzetközi Archeometriai Szimpóziumon és az Európai Régészek Szövetsége (EAA) 28. éves találkozóján címmel november 24-én megrendezett konferencia. A találkozó programjában 15 előadás és 5 poszter került bemutatásra. A résztvevők azokat az archeometriai kutatásokat tárták a hallgatóság elé, amelyek a 2022. májusban, illetve augusztus végén–szeptember elején a címben megjelölt nemzetközi konferenciákon elhangzottak.
Az idén május 16–20. között Lisszabonban, a 43. Nemzetközi Archeometriai Világkonferencián a Kárpát-medencei rézkori és bronzkori aranytárgyak vizsgálatairól elhangzott előadásunkat Angyal Anikó és Dani János mutatta be. Az immár 150 aranyékszeren elvégzett roncsolásmentes PIXE elemzés kutatócsoportunk és a debreceni Atomki Örökségtudományi Laboratóriuma, a Magyar Nemzeti Múzeum, a debreceni Déri Múzeum és számos további múzeum együttműködésével valósult meg. Az eredmények alapján az vizsgált időszakokban (Kr. e. 3500 és 1500 között) több eltérő készítéstechnikai hagyomány mutatható ki.
Csoportkép az ISA2022 magyar résztvevőiről (balról jobbra: Bajnóczi Bernadett, Török Béla, Kasztovszky Zsolt, Jankovits Katalin, Péterdi Bálint, Fórizs István, Mozgai Viktória, Angyal Anikó; fotó: Kasztovszky 2022)
Kiss Viktória előadása az EAA 28. éves találkozóján megrendezett, From Isotope Ratios to Narratives: Exploring the Ways that Biogeochemical Studies are Impacting Eurasian Archaeology című izotópos szekció kapcsán összefoglalta az elmúlt években a mobilitás és a táplálkozás kérdésköréhez kapcsolódó jelentősebb stabil izotópos esettanulmányokat. Kutatócsoportunk munkájához kapcsolódott még Gerber Dániel, a kora bronzkor végén Balatonkeresztúron élt közösség biorégészeti esettanulmányát (Gerber et al. in print) bemutató előadása.
Gerber Dániel előadása (fotó: Kiss Viktória)
Irodalom
Cavazzuti, C., Hajdu, T., Kiss, V., Lugli, F., Vicze, M.: A multidisciplinary approach to the history of social groups and meaningful individuals in the early urnfields between the Danube and the Po River plains. https://www.cia2022.be/_files/ugd/f74bb6_ef64995920144c87b6e1d134d5455ae1.pdf
Fülöp K.: Hamvasztás és kísérleti régészet. Egy késő bronzkori halotti máglya rekonstrukciója. Határtalan Régészet 2018/3, 80–83.
Fülöp, K.: Why is it so rare and random to find pyre sites? Two cremation experiments to understand the characteristics of pyre sites and their investigational possibilities. Dissertationes Archaeologicae 3 (2019) 287–311. https://doi.org/10.17204/dissarch.2018.287
, B., , O., , B., , B., , I.J., , A., , K., , G., , Á., , I., , M., , É., , V., , Sz., , B.G., , M., , E., , V., Interdisciplinary analyses of Bronze Age communities from Western Hungary reveal complex population histories. Biorxiv in print. https://doi.org/10.1101/2022.02.03.478968
Kasztovszky Zs.: Beszámoló a 43. International Symposium on Archaeometry (2022. május 16–20, Lisszabon, Portugália) konferenciáról. Archeometriai Műhely 2022, 209–212.
