Sírhalomtól a halomsírig – új időszaki kiállítás Győrben
2022. május 28-án, a Régészet Napja alkalmából új kiállítás nyílt a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeumban, amely a bronz- és vaskor temetkezéseiből ad válogatást a Kisalföld területéről. A hiánypótló időszaki tárlaton a közelmúlt nagyberuházásokhoz kapcsolódó feltárásain előkerült, legizgalmasabb, 2000–4000 éves sírok láthatók. A kiállítást szakmai részről intézetigazgatónk, Kulcsár Gabriella nyitotta meg.
Az ünnepélyes megnyitón köszöntő beszédet mondott Rózsavölgyi László, GYMJV Oktatási, Kulturális, Sport és Turisztikai Bizottságának elnöke, aki kiemelte, hogy sajnálatos módon 2011 óta nem volt Győr és környékének helytörténeti, régészeti emlékeit bemutató kiállítás, ezért is örvendetes ez az alkalom. Szende László az EMMI Kultúráért Felelős Államtitkárság, Múzeumi Főosztályának főosztályvezetője a múzeum névadójának, Rómer Flórisnak a szellemiségét idézte meg beszédében. Kulcsár Gabriella szakmai méltatásában hangsúlyozta a tárlat a jelenkor emberének (is) szóló üzenetét, miszerint a halálhoz, elmúláshoz való viszony emberi létünk, kultúránk meghatározó eleme.
Fotó: MekliZ Fotó, Forrás: Győr Plusz
A megnyitó előtt, a kiállításon is bemutatott középső bronzkori temetőről az ásató régész, Savanyú Bálint tartott előadást „Halottak a vasút mellett – középső bronzkori temetkezések Nagycenk határában” címmel. E lelőhelyről, Nagycenk-Farkasveremről az első teremben két magasrangú, gazdag bronz mellékletekkel eltemetett férfi temetkezését állítottak ki, az egyik csontvázas sírt előkerülési helyzetben nyakperecekkel, tőrrel, csuklóvédővel spirálkarpereccel, míg a másik „jogaros” sírt rajzon rekonstruálták. A Kr. e. 2100–1600 közé keltezhető Gáta-Wieselburg-kultúra másik temetője is ismert Nagycenk határából, amelynek feldolgozásban munkatársaink, Kiss Viktória és Melis Eszter is részt vettek. A továbbiakban a két, hasonló korú nagycenki temető bioarchaeológiai vizsgálatát tervezzük a győri Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeummal és a Soproni Múzeummal együttműködésben.
Fotó: Melis Eszter
Az első terem többi anyagát késő bronzkori temetkezések (Kr. e. 1600/1500–900/800) jelentik, téti, farádi és nagylózsi lelelőhelyekről. A korszak elején, az ún. halomsíros kultúrában a csontvázas temetkezési szokás fennmaradt, a korszak második felében pedig a hamvasztásos-urnás temetkezési rítus a meghatározó, amelyről urnamezős kultúrának nevezik az utóbbi időszakot. Az előkerülési helyzetnek megfelelően bemutatott sírokon kívül, a temetkezés folyamatába munkatársunk Fülöp Kristóf máglyarekonstrukciójáról szóló, korábban Szegeden is bemutatott kisfilmen keresztül nyerhetünk bepillantást a kiállításon.
Fotó: Nagy Andrea
A második terem a Kr. e. 800–400 közötti kora vaskor időszakába kalauzol minket halomsírok (Győrújbarát), hamvasztásos sírok (Nagycenk), és csontvázas temetkezések (Győrszemere-Nagyszentpálpuszta) leletanyagán és rekonstrukcióján keresztül. Az utóbbi csontvázas sírok kapcsolatai egészen a kelet-európai sztyeppén élő szkíta, lovas nomádokig vezetnek.
Fotó: Melis Eszter
A vaskor derekán bekövetkezett jelentős változás a Kárpát-medence nyugati felében a kelta népcsoportok megjelenése. Nyugat felől érkezve, Győr-Moson-Sopron megye területén érték el a mai Magyarország területét, amelyet több korai lelőhely és gazdag leletanyag reprezentál. Győr környéki temetkezéseik sokszínű leletanyagából, számos lelőhelyről láthatunk válogatást a harmadik teremben.
Fotó: Nagy Andrea
Az előadások helyszínéül is szolgáló utolsó terem falain a sírok és mellékleteik feltárásának, valamint restaurálásának folyamatába pillanthatunk be az informatív tablókon keresztül. Köszönjük az érdekes tárlatot a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum munkatársainak, Nagy Andreának, Pesti Krisztinának, Czigány Dávidnak, Savanyú Bálintnak és Ujvári Ferencnek! Mindenkinek szeretettel ajánljuk, hogy a nyár folyamán látogasson el Győrbe és tekintse meg a kiállítást, amely 2022. augusztus 28-ig látogatható.
Melis Eszter
