Új tanulmány az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában
A Balatonkeresztúr határában 2003-2004-ben előkerült kora és középső bronzkori temetkezések régészeti és archeogenetikai elemzésének eredményei nemrégiben a HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet kutatóival együttműködésben, Gerber Dániel elsőszerzőségével az Oxford Academic Molecular Biology and Evolution című folyóiratában láttak napvilágot.
A tanulmányban vizsgált, szénizotópos keltezéssel is datált temetkezéseket az i.e. 2560–1620 közötti időszakban a Somogyvár–Vinkovci- és a Kisapostag-kultúrához, majd a mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó közösségek hagyták maguk után. Ezek közül a legfiatalabb egység egy nyolcfős tömegsír volt, amely az archeogenomikai vizsgálatok kiindulópontját adta. Ez utóbbi lelet különlegessége, hogy a nyolc egyén testét – a korszakra jellemző hamvasztásos temetkezési rítustól eltérő módon – egy települési gödörben helyezték el. A teljes genetikai állományt felölelő vizsgálatok elsődleges célja a csaknem ezer éves időtávlatban lezajlott népességtörténeti események feltárása volt.
A cikkben tárgyalt temetkezések közül a legkorábbi, a Somogyvár–Vinkovci-kultúrához tartozó egyén (S9. sír) az eredmények alapján harmadrészben az akkori dél-dunántúli őslakosok, kétharmad részben pedig a korszakban Európát benépesítő, kelet-európai sztyeppékről érkező, valószínűleg indoeurópai nyelveket beszélő népcsoportok egy korábban nem vizsgált, feltehetően a Baltikum térségéből származó ágának leszármazottja.
Balatonkeresztúr-Réti-dűlő S9. sír (fotó: Fábián Szilvia, HUN-REN BTK Régészeti Intézet Adattár)
Az általa képviselt populáció genetikai összetételét tekintve jobban hasonlított a modern balkániakhoz, mint az őket valamikor i.e. 2200 környékén a térségből kiszorító, a Kisapostag-kultúrához tartozó közösség. Ez az újonnan érkezett népesség – 11 csontvázas temetkezés teljes genom elemzése alapján – európai viszonylatban a korszakban egyedülállóan magas ún. ősi vadászó-gyűjtögető genetikai örökséggel rendelkezett.
Balatonkeresztúr-Réti-dűlő S5. sír (fotó: Fábián Szilvia, HUN-REN BTK Régészeti Intézet Adattár)
A mészbetétes kerámia kultúrájához tartozó tömegsírban található egyének, akik feltehetően egy (egyelőre nem kimutatható) járványos betegségben hunytak el, közvetlen leszármazottai voltak a Kisapostag-kultúrához tartozó közösségnek.
Balatonkeresztúr-Réti-dűlő, nyolc egyén temetkezését tartalmazó tömegsír (fotó: Fábián Szilvia, HUN-REN BTK Régészeti Intézet Adattár)
Emellett a régió őshonos (nem a Somogyvár–Vinkovci-kultúrához köthető) népességével való anyai ági keveredés is kimutatható, így a különleges vadászó-gyűjtögető eredetű genetikai örökségük már csökkent. Mindkét közösségről elmondható, hogy patriarchális társadalmi berendezkedésű volt. Ezek a mészbetétes kerámia kultúráját érintő korábbi genetikai kutatások (Freilich et al. 2021) fényében apai ágon szerveződő, régiónként elkülönülő, klán-jellegű közösségek lehettek. E populáció a Kárpát-medencében elsősorban különlegesen díszített kerámiaművességéről vált ismertté.
A populációgenetikai eredmények mellett a publikáció számos módszertani újítást is tartalmaz, többek között a genetikai betegségek kutatását is a kérdéses csoportokban. Az eredmények között szerepel az első Jacobs szindrómával azonosított őskori egyén, aki két Y kromoszómával, a köznyelvben “szuperférfiként” ismert genetikai rendellenességgel rendelkezett. Ez utóbbi elnevezés a két Y kromoszómával rendelkező férfiak feltételezett erőszakos hajlamára utal, de valójában ennek az állapotnak nem bizonyított ilyen jellegű hatása. Szintén az új eredmények közé sorolható az eddigi legkorábbi azonosított kétpetéjű ikerpár is Balatonkeresztúrról: a tömegsírból 1,5–2 éves gyermekek, egy kisfiú és egy kislány maradványai kerültek elő. A fellelt genetikai kórképek között szerepelnek a Leber-féle veleszületett vakság, a testi és szellemi visszamaradottságot okozó Lig4 szindróma, az izommerevséget így mozgási nehézségeket okozó HSP (hereditary spastic paraplegia) és az autizmus is. Bár a tünetek megjelenésére több esetben csak közvetett bizonyítékok utalnak az egyes egyének esetén, az eredmények hozzájárulnak az örökletes betegségek epidemiológiai kutatásához.
A közelmúltban elhunyt Kustár Ágnes munkájának köszönhetően a Kisapostag-kultúrához tartozó, a kutatók által Jelenának elnevezett balatonkeresztúri nő arcrekonstrukciója is elkészülhetett, amely az első női arcrekonstrukció a magyarországi bronzkorból, mely genetikai adatok segítségével a pigmentációra (szemszínre, hajszínre és bőrtónusra) vonatkozó információval kiegészítve jött létre.
A Kisapostag-kultúrához tartozó, i.e. ~2100–1900 közé keltezhető, S13-as számú sír egy 35–45 éves nő maradványait rejtette, akit a kultúra többi tagjához hasonlóan oldalt fekvő, alvó pózban, de azoktól eltérő, különös kartartással temettek el. A meglepően jó állapotban megőrződött csontváznak és a genetikai adatoknak köszönhetően készülhetett el a sír és az arc rekonstrukciója Kustár Ágnes, Herceg Zsuzsa és Gerber Fanni segítségével
A tanulmány:
Dániel Gerber, Bea Szeifert, Orsolya Székely, Balázs Egyed, Balázs Gyuris, Julia I Giblin, Anikó Horváth, Kitti Köhler, Gabriella Kulcsár, Ágnes Kustár, István Major, Mihály Molnár, László Palcsu, Vajk Szeverényi, Szilvia Fábián, Balázs Gusztáv Mende, Mária Bondár, Eszter Ari, Viktória Kiss, Anna Szécsényi-Nagy: Interdisciplinary Analyses of Bronze Age Communities from Western Hungary Reveal Complex Population Histories. Molecular Biology and Evolution, Volume 40, Issue 9, September 2023, msad182, https://doi.org/10.1093/molbev/msad182
A kutatásban együttműködő intézmények:
HUN-REN BTK Archeogenomikai Intézet
HUN-REN BTK Régészeti Intézet
ELTE TTK Genetikai Tanszék
Rippl-Rónai Múzeum (Kaposvár)
Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet
A kutatást érintő korábbi interjúk, előadások az alábbi linkeken érhetők el:
Kattanj a tudományra – Archeogenomikai Intézet
AGI bemutatkozó konferencia – Gerber Dániel előadása
Őskori tömegsír a Balaton partról – Archeogenomikai Intézet
Glossza podcast 9. adás – A múlt helyszínelői
Megtestesült bronzkor 3.1. Jelena a Balaton déli partjáról
Megtestesült bronzkor 3.2. Jelena viselete
Hír a HUN-REN BTK Glossza podcast kapcsán
