Új tanulmányok a bronzkori közösségek életmódjáról és temetkezési szokásairól 2.
Az Amerikai Egyesült Államok Nemzeti Tudományos Akadémiájának rangos folyóiratában, a Proceedings of the National Academy of Sciences-ben látott napvilágot – magyar kutatókkal együttműködésben – egy, az európai őskori közösségek egészségi állapotát elemző tanulmány. A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogy a gyűjtögető életmódról az élelemtermelésre való áttérés milyen hatással volt az emberek egészségi állapotára.
Az eddigi feltételezések szerint az élelemtermelés megindulását követően (hozzávetőleg 12 ezer éve) a népesség nagymértékben növekedett, ezzel párhuzamosan az általános egészségi állapot jelentősen romlott. A szerzők a felső paleolitikumtól (Kr. e. 36 000) a középső vaskorig (Kr. e. 400) terjedő időszakban Európában élt 167 ember csonttani és archeogenetikai vizsgálatát végezték el.
A vizsgálatba bevont rézkori temetkezések Urziceni/Csanalos lelőhelyről (86. és 87. sír, Bodrogkeresztúr-kultúra) (Forrás: Cristian Virag, Szatmár Megyei Múzeum, Románia)
Vizsgált középső bronzkori temetkezések települési gödörben, Érd-Hosszúföldek lelőhelyről (1039. obj., Vatya-kultúra) (Forrás: Tóth Gusztáv, Szeverényi Vajk, Ferenczi Múzeumi Centrum, Szentendre)
Mivel a felnőttkori termet létrejöttében a genetikai faktorok mellett a környezeti tényezők (táplálkozás, éhezés, hosszú ideig fennálló gyakori betegségek) befolyásoló szerepe is meghatározó, ezért az általános egészségi állapot rekonstrukciója során a genetikailag meghatározott, tehát potenciálisan elérhető testmagasság és a ténylegesen elért testmagasság összehasonlítása értékes információt nyújt. A kutatás során összevetették a csontok hossza alapján becsült, tehát ténylegesen elért testmagasságot a genetikai háttér alapján potenciálisan elérhető magasság értékekkel. Az eredmények arra utalnak, hogy a genetikai adatok alapján elérhető testmagassághoz képest az újkőkorban egyértelműen csökkent a korszakban élt emberek termete (átlagosan -3,82 cm-rel), majd növekedésnek indult a rézkorban (az újkőkori átlagos magassághoz képest +1,95 cm-rel) és tovább nőtt a bronzkorban (+2,7 cm-rel) illetve a vaskorban (+3,27 cm-rel).
A környezeti tényezők között említhetjük, hogy az eddigi biorégészeti vizsgálati eredmények alapján az európai közösségek az élelemtermelés megjelenésével több gabonát, és kevesebb húst ettek (Anders 2016 és Kiss et al. 2021, további irodalommal). A tárgyalt korszakokból származó maradványok vizsgálata kiterjedt az ún. fizikai stresszjelzőkre (az alultápláltság, a vérszegénység csonttani tüneteire) is a tárgyalt korszakokban.
Fizikai stresszjelzők (alultápláltságra, vérszegénységre utaló csonttani tünetek) gyakorisága a vizsgált korszakokban (forrás: Marciniak et al. 2022, Fig. 2)
A hazai régészeti és embertani kutatást, valamint a genetikai minták kivételét Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) koordinálta. A vizsgálatban szereplő magyarországi sorozatok régészeti hátterét Kiss Viktória, Király Ágnes (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), Domboróczki László (Dobó István Vármúzeum), Koós Judit és Hellebrandt Magdolna (Herman Ottó Múzeum), Szeverényi Vajk (Déri Múzeum), a csanalosi rézkori sorozat régészeti hátterét pedig Cristian Virag (Szatmár Megyei Múzeum/Muzeul Judetean Satu Mare, Szatmárnémeti, Románia) biztosította. A kutatás során a hazai és romániai szériák embertani elemzését K. Zoffmann Zsuzsanna (†), Köhler Kitti (Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézet), Kiss Krisztián, Szeniczey Tamás és Hajdu Tamás (ELTE TTK Embertani Tanszék) végezte el.
Irodalom
Anders A.: Csontváztól az emberig. Neolitikus temetkezések kutatásának újabb eredményei Polgár környékén I. Magyar Régészet online 2016 Nyár. http://files.archaeolingua.hu/2016NY/Anders_H16NY.pdf
Kiss Viktória – Czene András – Csányi Marietta – Dani János – Fábián Szilvia – P. Fischl Klára – Gerber Dániel – Julia I. Giblin – Hajdu Tamás – Köhler Kitti – Melis Eszter – Mende Balázs Gusztáv – Patay Róbert – Szabó Géza – Szécsényi-Nagy Anna – Szeverényi Vajk – Kulcsár Gabriella: Módszerek és lehetőségek a bronzkori közösségek kutatásában – a Lendület mobilitás kutatócsoport biorégészeti elemzési eredményei (2015–2020). Magyar Régészet online 2021 Ősz, 30–42. http://files.archaeolingua.hu/2021O/Upload/Kiss_H21O.pdf
Marciniak, S., Bergey, Ch. M., Silva, A. M., Hałuszko, A., Furmanek, M. & Veselka, B., Velemínsky, P., Vercellotti, G., Wahl, J., Zarina, G., Longhi, Ch., Kolár, J., Garrido-Pena, R., Flores-Fernandes, R., Herrero-Corral, A. M., Simalcsik, A., Müller, W., Sheridan, A., Miliauskiené, Ž., Jankauskas, R., Moiseyev, V., Köhler, K., Király, Á., Gamarra, B., Cheronet, O., Szeverényi, V., Kiss, V., Szeniczey, T., Kiss, K., K. Zoffmann, Zs., Koós, J., Hellebrandt, M., Maier, R. M.,Domboróczky, L., Virag, C., Novak, M., Reich, D., Hajdu, T., von Cramon-Taubadel, N., Pinhasi, R., Perry, G.H.: An integrative skeletal and paleogenomic analysis of stature variation suggests relatively reduced health for early European farmers. PNAS 119 (2022) 1-12. https://doi.org/10.1073/pnas.2106743119
