Újraírni a bronzkor időrendjét? – Konferencia a 115 éves Reinecke-kronológiáról
Ahogy korábbi írásunkban már említettük, kutatócsoportunk munkájának egyik fontos célkitűzése a magyarországi kora és középső bronzkor ezeréves időszakának (Kr. e. 2500–1500) az eddiginél pontosabb keltezése új AMS 14C dátumok segítségével. Az alábbiakban a néhány héttel ezelőtt, 2017. június 12-15. között a csehországi Křtinyben megrendezett nemzetközi konferencia kapcsán áttekintjük, hogyan alakult ki a jelenleg használt közép-európai bronzkori időrend, és ennek kapcsán milyen kérdésekkel szembesültek az utóbbi évtizedekben a korszak kutatói.
A konferencia résztvevői (fotó: Michal Ernée)
A kezdetek
A közép-európai bronzkor alapvető relatív időrendi beosztását Paul Reinecke (1872–1958) nyomán használjuk ma is. Reinecke 1902-ben, éppen 115 éve közzétett tanulmányában fémleletek tipológiai vizsgálata alapján négy fázisra osztotta a bronzkort: Bronzezeit (Br) A–D fázisra, amit további két (Hallstatt A–B) fázissal egészített ki (Reinecke 1902). A rendszert később átdolgozták, tovább tagolták. Walter Ruckdeschel a kora bronzkort (a Reinecke Br A1–A2 fázisokat) részletesebben tagolta a mai Németország területén előkerült bronzkori tűtípusok alapján (Ruckdeschel 1979).
Ruckdeschel (1979) tűtipológiája
Számos további pontosítás és kiegészítés során az elmúlt évtizedekben is formálódott a Paul Reinecke által kidolgozott időrendi rendszer. Ennek részeként például François Bertemes és Volker Heyd a kezdeti, A1 fázis elé egy A0 fázis bevezetését javasolta (Bertemes–Heyd 2002).
Mi a helyzet a Kárpát-medencében?
A magyarországi bronzkor kronológiája szempontjából is fontos az említett Reinecke időrend, hiszen Mozsolics Amália ennek adaptálásával alakította ki a hazai kora és középső bronzkorra alkalmazott rendszerét (Mozsolics 1967). Ugyanakkor kissé korábban Tompa Ferenc egy jellegzetes többrétegű, ún. tell-település, a Tószegen feltárt Laposhalom rétegsorát tekintette a magyarországi bronzkori időrend alapjának (Tompa 1936).
A tószegi rétegek a belőlük előkerült tárgyakkal (Fülep 1956 nyomán)
A ma általánosan használt magyarországi kora és középső bronzkori időrend kidolgozása során Bóna István csak kevéssé támaszkodott az említett közép-európai kronológiai rendszerre, a Kárpát-medence szoros délkelet-európai és balkáni kapcsolatait, valamint a tell-települések rétegeiből megrajzolható időrendet tartva fontosabbnak. A Reinecke-kronológiához való viszonyítása kapcsán röviden és egyértelműen fogalmazott:
„A Reinecke-féle közép-európai időrend A/1 periódusa a középdunamedencei Középső BK. 1.-nek felel meg.” (Bóna 1960; Bóna 1961; Bóna 1975, 9–10, 25–26, 247; Kemenczei 1989, 93)
Eszerint a magyarországi középső bronzkor 1 = Br A1, a középső bronzkor 2 = Br A2; vagyis kora bronzkorunk teljes egészében megelőzi a Reinecke-kronológia Br A fázisába osztott közép-európai kora bronzkori kultúrák idejét.
Így alakult ki a közép-európai bronzkori kronológiától majdnem egy teljes periódussal eltolódott magyarországi időrend, ami több évtizedes kutatástörténeti vitához vezetett a Reinecke rendszerét használó német, osztrák, szlovák, román, jugoszláv kutatók és a magyar kutatás között (Hänsel 1968, Abb. 2), s ami részben a Reinecke kronológia hazai ignorálását is maga után vonta.
Később, a nyolcvanas években Kalicz Nándor és Kalicz-Schreiber Rózsa arra figyelmeztetett, hogy a kora bronzkor 3. fázisának végén már számolnunk kell Br A1-be keltezhető fémleletekkel (Kalicz 1982, 129; Kalicz-Schreiber 1984, 194). Emiatt az elmúlt két évtizedben szükségessé vált a hazai és a környező országokban használt Reinecke-időrend párhuzamosításának felülvizsgálata (Kulcsár–V. Szabó 1997, 154; Kiss 2002; Kiss et al. 2015; P. Fischl et al 2015).
A nemrégiben készült összefoglaló táblázat a korszak kutatásának magyarországi eredményeiről (P.Fischl et al. 2015, Fig 1.)
A relatív időrend és az abszolút dátumok
Már a korai munkák igyekeztek az abszolút időskálán elhelyezni a bronzkor időszakát: kezdetét Kr. e. 2000, végét Kr. e. 900 körül határozva meg (Tompa 1936). A korabeli keltezési nehézségeket ugyanakkor jól tükrözi Mozsolics Amália véleménye:
„Be kell vallanunk, hogy pontos adataink nincsenek, amelyek alapján a múzeumokat látogató közönség körében népszerű számadatokkal szolgálhatnánk. (…) A magyar kutatók általában kitartanak a Kr. e. 2000-es bronzkorkezdet mellett. E számadatokat inkább csak becsléseknek, nem pedig megingathatatlan tudományos adatoknak lehet minősíteni.” (Mozsolics 1943, 11)
Az 1980-as, 1990-es években az egyre gyarapodó számú 14C adat és dendrokronológiai dátum segítségével lehetővé vált Reinecke relatív kronológiai rendszerének az abszolút időskálán való pontosabb elhelyezése. Egy Leubingenben előkerült, méltán híres németországi kora bronzkori fejedelmi halomsír famaradványainak radiokarbon keltezése alapján a klasszikus Aunjetitz időszak (Reinecke Br A2) virágkora Kr. e. 1950–1900 tájára tehető; a fa évgyűrűk alapján való datálás pedig egészen pontosan a Kr. e 1942-es dátumot adta meg (Meller 2014, Abb. 18).
Az Aunjetitz-kultúra abszolút dátumok alapján keltezett temetkezései és kincsleletei (Müller 1999 nyomán)
A közép-európai kora bronzkor idősebb fázisa (Br A1) keltezéséhez a singeni temetőből nyert adatok nyújtottak segítséget (Becker–Krause–Kromer 1989, 428–430, Tab. 4–5). Eszerint a Br A1 Kr. e. 2200 és 2000 közé, a Br A2 többnyire 2000 és 1600/1500, míg a Br B–C időszak 1600/1500–1350/1300 közé tehető (Forenbaher 1993, 252; Gerloff 1993, Abb. 8–10; Krause 1996, 76–81, Abb. 1, Abb. 5; Gerloff 2005).
2015-ben azonban a Reinecke kronológia abszolút datálásának „újraírását” javasolták Philipp Stockhammer és munkatársai a singeni temető újrakeltezése és száz új dél-németországi AMS radiokarbon adat alapján: az A1 fázis kezdete véleményük szerint Kr. e. 2200 helyett 2150-re, a B fázis kezdete 1600 helyett 1700-ra módosítandó (Stockhammer et al. 2015).
A Stockhammer és munkatársai által javasolt módosított közép-európai kora és középső bronzkori időrend (Stockhammer et al. 2015)
Régi kérdések, új válaszok?
A csehországi Křtinyben megrendezett, a Humboldt Alapítvány által támogatott konferencia szervezői a legújabb kutatási helyzet felmérését, és összegzését tűzték ki célul, a mai Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Lengyelország, Magyarország és Románia meghívott előadóinak segítségével (ld. a konferencia absztrakt kötetét).
A konferencián Lendület Mobilitás Kutatócsoportunk a rendelkezésre álló több mint 50 új AMS 14C adat áttekintése révén számolhatott be a közép-európai és a magyarországi időrend párhuzamosításának jelenlegi lehetőségeiről.
Klára P. Fischl, Viktória Kiss, Gabriella Kulcsár
Hungarian Early and Middle Bronze Age chronology revisited
The chronological system established by Paul Reinecke played a significant role in working out the relative chronological classification for the Hungarian Bronze Age. Amália Mozsolics relied on the original Reinecke scheme and the slightly modified version of it by Holste-Willvonseder while setting up her own classification for this time period. However, the relative chronological system which is currently being used for the Early and Middle Bronze Age by the majority of Hungarian scholars is based on István Bóna’s chronological scheme. Although Bóna’s chronology is still regarded as the “lingua franca”, there have been attempts in the last decade to synchronise Bóna’s relative chronological classification of the Hungarian Bronze Age with the broader Reinecke scheme. In this presentation we would like to compare the two chronological systems and to highlight certain common chronological cornerstones, aided by the most recent 14C dates from the Carpathian Basin.
Javasolt hivatkozási forma: URL: https://mobilitas.ri.abtk.hu/?media=ujrairni-bronzkor-idorendjet-konferencia-115-eves-reinecke-kronologiarol (Utolsó letöltés időpontja: év, hónap, nap)
Irodalom
Becker, B.–Krause, R.–Kromer, B.: Zur absoluten Chronologie der frühen Bronzezeit. Germania 67 (1989) 421–442.
Bertemes, F.–Heyd, V.: Der Übergang Kupferzeit/Frühbronzezeit am Nordwestrand des Karpatenbeckens – Kulturgeschichtliche und paläometallurgische Betrachtungen. The Transition Copper Age/Early Bronze Age at the North-Western Edge of the Carpathian Basin – Culture-Historical and and Palaeometallurgical Considerations. In: Bartelheim, M., Krause, R., Pernicka, E.: Die Anfänge der Metallurgie in der Alten Welt. Ed. by Rahden/Westfalen 2002, 185–229.
Bóna I.: A korai és középső bronzkor története Magyarországon és a Kárpát-medencében. Régészeti Dolgozatok 2 (1960) 45–66.
Bóna, I.: Geschichte der frühen und mittleren Bronzezeit in Ungarn und im mittleren Donauraum. AUBSH 3 (1961) 3–22.
Bóna, I.: Die mittlere Bronzezeit Ungarns und ihre südöstlichen Beziehungen. ArchHung 49. Budapest 1975.
P. Fischl, K.–Kiss, V.–Kulcsár, G.–Szeverényi, V.: Old and new narratives for the Carpathian Basin around 2200 BC. In: Meller H, Arz WH, Jung R, Risch R (eds): 2200 BC – A climatic breakdown as a cause for the collapse of the old world? 7th Archaeological Conference of Central Germany. October 23–26, 2014 in Halle (Saale). Tagungen des Landesmuseums für Vorgeschichte Halle; 12. Halle: Landesmuseum für Vorgeschichte, 2015, 503-524.
Forenbaher, S.: Radiocarbon dates and absolute chronology of the Central European Early Bronze Age. Antiquity 67 (1993) 218–220, 235–256.
Fülep F. 1956: Hogyan dolgozik a régész. Diafilm. Budapest 1956. http://dia.osaarchivum.org/public/index.php?fs=1272&search=2&page (elérés: 2017. 06.25.)
Gerloff, S.: Zu Fragen mittelmeerländischer Kontakte und absoluter Chronologie der Frühbronzezeit in Mittel- und Westeuropa. Praehitorische Zeitschrift 68 (1993) 58–102.
Hänsel, B.: Beiträge zur Chronologie der mittleren Bronzezeit im Karpatenbecken. BAM 7. Bonn 1968.
Kalicz, N.: Die terminologischen und chronologischen Fragen der Kupfer- und Bronzezeit in Ungarn. In: Aspes, A. (Red.): Il Passagio dal neolitico all` età del bronzo nell` Europa Centrale e nella Regione Alpina. Atti del 10 Simposio Internazionale sulla fine del Neolitico e gli inizi dell´ età del Bronzo in Europa. Lazise–Verona 1980. Verona 1982, 117–137.
Kalicz-Schreiber, R.: Komplex der Nagyrév-Kultur. In: Tasić, N. (Hrsg.): Kulturen der Frühbronzezeit des Karpatenbeckens und des Nordbalkans. Belgrad 1984, 133–190.
Kemenczei, T.: Bemerkungen zur Chronologie der Spätbronzezeitlichen Grabfunde im Donau-Theiss Zwischenstromgebiet. CommArchHung 1989, 73–96.
Kiss, V.: Anknüpfungspunkte zwischen Mitteleuropa und Transdanubien in der mittleren Bronzezeit. Antaeus 25 (2002) 477–511.
Kiss, V.–Fábián, Sz.–Hajdu, T.–Köhler, K.–Kulcsár, G.–Major, I.–Szabó, G.: Contributions to the relative and absolute chronology of the Early and Middle Bronze Age in western Hungary based on the radiocarbon dating of human bone. In: Rezi, B., Németh, R., Bereczki, S. (eds.): Bronze Age Chronology in the Carpathian Basin. 7th international scientific colloquium held in Târgu Mureş 2014. Târgu Mureş 2015, 23–36.
Krause, R.: Zur Chronologie der Frühen und Mittleren Bronzezeit Süddeutschlands der Schweiz und Österreichs. In: Randsborg, K. (ed.): Absolute Chronology Archaeological Europe 2500–500 BC. Acta Archaeologica 67 København 1996, 73–86.
Kulcsár G.–V. Szabó G.: Kronológia. In: Havassy P. (szerk.): Látták Trója kapuit. Bronzkori leletek a Közép-Tiszavidékről. Szerk. Gyulai katalógusok 3. Gyula 1997, 153–155.
Meller, H.: Die neolithischen und bronzezeitlichen Goldfunde Mitteldeutschlands – Eine Übersich. In: Meller, H., Risch, R., Pernicka, E. (Hrsg.): Metalle der Macht – Frühes Gold und Silber. Metals of power – Early gold and silber. 6. Mitteldeutscher Archäologentag vom 17. bis 19. Oktober 2013 in Halle (Saale). Halle (Saale) 2014, 611–716.
Mozsolics A.: A magyarországi bronzkor kronológiájáról. Erdélyi Tudományos Füzetek 169. Kolozsvár 1943.
Mozsolics, A., Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás, Budapest 1967.
Müller, J., Zur Radiokarbondatierung des Jung- bis Endneolithikums und der Frühbronzezeit im Mittelelbe–Saale-Gebiet (4100–1500 v. Chr. kal.), BRGK 80 (1999 (2001)) 31–211.
Reinecke P. Beiträge zur Kenntnis der frühen Bronzezeit Mitteleuropas. Mitteilungen der Anthropologischen Gesellschaft Wien 32 (1902) 104–154.
Ruckdeschel W., Die frühbronzezeitlichen Gräber Südbayerns. Ein Beitrag zur Kenntnis der Straubinger Kultur, Bonn 1979.
Stockhammer, P. W., et al. “Rewriting the Central European Early Bronze Age Chronology: Evidence from Large-Scale Radiocarbon Dating.” PloS One 10 (2015): e0139705. doi:10.1371
Tompa, F.: 25 Jahre Urgeschichtsforschung in Ungarn 1912–1936. BRGK 24–25 (1934–35) [1936] 27–127.
