Vizualizáció és régészet

Április 27-én került megrendezésre a Vizualizáció és Régészet minikonferencia a Magyar Régészeti és Művészettörténeti Társulat és a Magyar Nemzeti Múzeum Danube’s Archaeologial eLandscape (DAeL) / Duna menti Virtuális Tájak Interreg projekt közös rendezvényeként. A projekt fő célkitűzése a régészeti örökség, különösen a Duna régió régészeti tájainak a látogatók számára láthatóbbá és vonzóbbá tétele. Mindez regionális, nemzeti és transznacionális szinten kívánja megvalósítani, ezáltal népszerűsítve a fenntartható turizmust. A projekt kulcsszereplői azok a nemzetközileg elismert múzeumok, amelyek munkájukat intézményeik falain kívül, a Duna régió leghíresebb régészeti tájaira is kiterjesztik. A virtuális valóság (VR) és a kiterjesztett valóság (AR) technológiák révén arra ösztönzik majd a múzeumlátogatókat, hogy a gazdag régészeti örökséget ne csak a múzeumi kiállításokon, hanem tájtörténeti összefüggéseiben ismerjék meg. Ezáltal nem csak hazájuk kulturális örökségével gazdagodnak, hanem országhatárokon átívelő virtuális utazás során fedezhetik fel a Duna régió rég elfeledett történetét (további részletek itt érhetők el).

Minikonferencia a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet)

 

A minikonferencia programjában számos érdekes előadás hangzott el, többek között arról, hogyan készült el két különleges helyszín, a 330 ezer éves vértesszőlősi őskőkori telephely és a Balaton felvidékről ismert legnagyobb római villagazdaság (Baláca) virtuális rekonstrukciója, amelyek a Magyar Nemzeti Múzeum új VR szobájában megtekinthetők.

Minikonferencia a Magyar Nemzeti Múzeum Lapidáriumában (fotó: Magyar Nemzeti Múzeum Nemzeti Régészeti Intézet)

 

A szervezők felkérése nyomán a minikonferencián bemutatásra került a kutatócsoportunk által készített első női arcrekonstrukció is a magyarországi bronzkorból. Kiss Viktória és szerzőtársai előadása beszámolt arról a folyamatról, amelynek során a feltárást, majd a régészeti, antropológiai és archeogenetikai vizsgálatokat követően szobrászi-anatómiai módszerrel megvalósulhatott egy 4000 évvel ezelőtt élt középkorú nő arcrekonstrukciója. Az elkészült munka jelentősége abban is áll, hogy ez az első olyan őskori arcrekonstrukció Magyarországon, amelynek során a bioinformatikai elemzésnek köszönhetően az egykor élt egyén külső megjelenésére (szemszín, hajszín, bőrtónus) és betegségeire vonatkozó információ is rendelkezésre áll. A rekonstrukció jól illusztrálja a Lendület Mobilitás kutatócsoport multidiszciplináris munkájának kitűzött célját is: hogyan jutunk el “A csontoktól, bronzoktól, és telepektől a társadalomig”. Az elkészült, színezett arcrekonstrukció közlés alatt áll (Gerber et al. 2021 preprint; Kustár et al. in prep.). Az elkészülésének folyamatáról az M5 tévécsatorna Multiverzum című műsorából (2021.06.20-i adás) és a Bölcsészettudományi Glossza podcast adásából is tájékozódhatnak az érdeklődők.

Az előadás címe:

 

Kiss V., Fábián Sz., Gerber D., Köhler K., Kustár Á., Mende B. G., Szécsényi-Nagy A.: Bronzkori nő arcrekonstrukciója Balatonkeresztúrról: a csontoktól a vizualizációig/Facial reconstruction of a Bronze Age woman from Balatonkeresztúr: from bones to visualisation

Kiss Viktória

Irodalom

Gerber et al. 2021 preprint: Interdisciplinary analyses of Bronze Age communities from Western Hungary reveal complex population histories. https://www.biorxiv.org/content/10.1101/2022.02.03.478968v1

Kustár Á., Fábián Sz., Gerber D., Köhler K., Mende B. G., Szécsényi-Nagy A., Kiss V.: Facial reconstruction of an Early Bronze Age woman from Balatonkeresztúr (W-Hungary). Antaeus 38 in press

 



Vissza