Bronzkori borostyán leletek kutatása lengyel–magyar együttműködésben
Kutatócsoportunk támogatást nyert el a Wacław Felczak Alapítvány lengyel–magyar tudományos együttműködéseket segítő Örökéletű tölgy pályázatán. A támogatás révén lehetőségünk nyílt a Mateusz Jaeger, a poznańi Adam Miczkiewicz Egyetem Régészeti Tanszéke munkatársa és a Bölcsészettudományi Kutatóközpont Régészeti Intézete együttműködésével, a Lengyel Tudományos Alap (National Science Center of Poland/Narodowe Centrum Nauki) pályázata segítségével 2016-ban elkezdett kutatások folytatására. A projekt az eddig nem vizsgált magyarországi bronzkori borostyán leletek elemzését végzi, az Adam Miczkiewitz Egyetem Kémiai Tanszékén készített infravörös spektrometriai vizsgálatok segítségével. A régészeti és kémiai elemzések célja a magyarországi borostyán leletek származási helyének meghatározása mellett a radiokarbon vizsgálatokkal kiegészített pontosabb időrendi besorolás, valamint a leletegyüttesek komplex feldolgozása is. Az együttműködésben több magyarországi múzeum, többek között a Magyar Nemzeti Múzeum és a szolnoki Damjanich János Múzeum is részt vesz, amelyek gyűjteményébe tartozó bronzkori sírleletekben megtalálható ékszereket vizsgáljuk.
A megkövesedett fenyőgyantából készített borostyán nyakláncok a bronz és arany ékszerek mellett a kiemelkedő státuszt és presztízst jelző tárgyak közé tartoztak a bronzkorban (Kr. e. 2500 és 800 között). A ritka nyersanyag Európa területén csupán néhány helyen fordul elő, legismertebb a Balti-tenger partvidékén megtalálható balti borostyán, vagy szukcinit. A Kárpát-medence bronzkori sírjaiban, kincsleleteiben is megtalálhatók az apró borostyán gyöngyökből álló nyakláncok, olykor bronz és arany ékszerek kíséretében (pl. Budapest-Remete-barlang). Az 1960-as évektől végzett nyersanyag vizsgálatok az európai borostyán leletek döntő többségének balti eredetét mutatták ki, amely – a bronz kereskedelméhez hasonlóan – a folyóvölgyeket követő útvonalakon jutott el a közép- és dél-európai régiókba. Az eddig elvégzett vizsgálatok a mai Magyarországon is a balti eredetű szukcinit cserekereskedelmét igazolták (Beck–Sprincz 1981; Sprincz–Beck 1981).
Kincslelet Budapest-Remete-Felső barlangból (fotó: btm.hu)
A Kárpát-medence térségében azonban más, borostyánhoz hasonló kopál változatok is ismertek, például a Veszprém térségében megtalálható ajkait, vagy a romániai rumenit, így felmerült a lehetőség, hogy a nehezen megszerezhető balti borostyánt ezekkel helyettesíthették (Horváth 1999). A magyarországi bronzkorból jelenleg 30 lelőhelyről ismertek borostyán leletek. Kisebb részük esetében készült eddig nyersanyagelemzés, s a balti borostyántól eltérő eredetre eddig nagyon kevés adat utal. Eredményeink alapján az eddig ismertnél korábban, már a kora bronzkor 2. fázisától megfigyelhető a Balti-tenger partvidékéről származó borostyán cserekereskedelme térségünkben (Jaeger 2016; Jaeger 2018; Jaeger et al. 2020).
Borostyán ékszerek lelőhelyei a bronzkori Magyarországon, és borostyángyöngy töredéke Kakucs-Turján lelőhelyről (Jaeger 2018, Fig. 5)
Mateusz Jaeger, Kiss Viktória, Kulcsár Gabriella
References
Beck, C. W., Sprincz E.: A szegedi Móra Ferenc Múzeum bronzkori borostyánkő gyöngyeinek eredete – The origin of the Bronze Age amber in the Móra Ferenc Museum. Archaeologiai Értesítő 108 (1981) 206–210.
Horváth, T.: Contribution to the study of Hungarian Amber-finds. Savaria 24 (1999) 277-289.
Jaeger, M.: Middle Bronze Age amber finds in Hungary. In: Cellarosi, P.L., Chellini, R., Martini, F., Montanaro, A.C., Sarti, L. and Capozzi, R.M. (eds): The amber roads the ancient cultural and commercial communication between the peoples. Millenni studi di archeologia preistorica 13. Roma 2016, 205–215.
Jaeger, M.: Open communities – enclosed spaces. Kakucs-Turján settlement in the context of local tradition and interregional relations. In M. Jaeger, G. Kulcsár, N. Taylor and R. Staniuk (eds.) Kakucs-Turján Middle Bronze Age multi-layered fortified settlement in Central Hungary. Studien zur Archäologie in Ostmitteleuropa / Studia nad Pradziejami Europy Środkowej 18. Poznań – Bonn, Rudolf Habelt 2018, 189–210.
Jaeger, M., Czebreszuk, J., Piszora, P., Kulcsár, G.: Small Links in a Long Chain. Amber Finds at a Vatya Culture Fortified Settlement, Kakucs-Turján (CentralHungary). In: Maran, J., Sorin-Christian, A., Bajenaru, R., Hansen, S. (eds.): Objects, Ideas and Travelers. Contacts between the Balkans, the Aegean and Western Anatolia during the Bronze Age and Early Iron Age. Conference to the Memory of Alexandru Vulpe. 10th-13th November 2017, Tulcea, Romania. Tulcea 2020, 553–568.
Sprincz, E., Beck, C. W.: Classification of the Amber Beads of the Hungarian Bronze Age. Journal of Field Archaeology 8 (1981) 469–485.
