Tanulmányút Mannheimben: a bronzkori fémnyersanyag-ellátás kutatásának helyzete és új lehetőségei NKFIH ERC MOBIL pályázat segítségével
Kiss Viktória, a Lendület Mobilitás Kutatócsoport vezetője a 127768. számú NKFI ERC MOBIL pályázat segítségével három hónapot tölthetett Németországban 2018. májustól július végéig. A tanulmányút a Heidelbergi Egyetem és a mannheimi Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie (CEZA gGmbH) laboratórium részvételével folyó BRONZE AGE TIN: Tin Isotopes and the Sources of Bronze Age Tin in the Old World (2013-2018) ERC kutatási program résztvevőivel való szorosabb együttműködésre nyújtott lehetőséget.
Ernst Pernicka, a Bronze Age Tin ERC projekt vezetője, a Curt-Engelhorn-Zentrum Archäometrie tudományos igazgatója és Kiss Viktória találkozója Mannheimben
Az utóbbi évtized montánarcheológiai (vagyis a nyersanyagok bányászatának régészetéhez és az archeometallurgiához kötődő) kutatásai Európa számos régiójában több, már az őskorban is művelt érckitermelő hely, elsősorban rézbánya létét bizonyították (Stöllner 2008; Kiss 2012; Pernicka et al. 2016a).
A nyersanyagok bányászatának régészetéhez kötődő vizsgálatok módszerei (Stöllner 2008, Fig. 4) és a bronzkori bányaművelés modellje az Alpokból (Krause 2009, Fig. 3)
Az eurázsiai térség réz nyersanyag forrásainak kutatása sok fontos adatot feltárt, bár számos nyitott kérdéssel is találkozunk a felhasznált rézércek eredetmeghatározásával kapcsolatban. A Kr. e. 3. és 2. évezredben megjelenő ónbronz tárgyak másik összetevője, az ón eredete azonban sokáig teljesen ismeretlen volt. Az említett ERC projekt ennek részletes vizsgálatára vállalkozott. A tanulmányút módot adott a kutatás vezetőjével, Ernst Pernicka professzorral és a Kárpát-medencei, valamint a délkelet-európai régiót vizsgáló régész munkatárssal, Bianka Nessellel folytatott eszmecserékre.
A bronzkori rézbányák (Δ) áttekintő térképe, valamint a fontosabb települések, kincsleletek és hajóleletek (o) elterjedése (Radivojević et al. 2018, Fig. 1 nyomán)
A Kárpát-medencét érintő eddigi ólomizotópos vizsgálatok
A korábban, német kezdeményezéssel végzett hazai elemzések a híressé vált északkelet-németországi, Kr. e. 16-15. századra keltezhető nebrai Égbolt-koronggal együtt előkerült tárgyakkal kapcsolatba hozható leletkört kutatták. Ennek kapcsán került sor a hasonló korú hajdúsámsoni kincs öt csákányának, valamint a téglási és vámospércsi kincsek díszes kardjának és harci csákányainak anyagvizsgálatára (Dani et al. 2013).
A nebrai Égbolt-koronggal együtt előkerült kardok, balták és vésők (1: https://www.lda-lsa.de/en/nebra_sky_disc/), a hajdúsámsoni kincs tárgyai, valamint a téglási kard és csákány (2: Dani et al. 2013, 1. ábra, 6. ábra)
Az elemösszetétel szerint a hajdúsámsoni kincs vizsgált csákányai, a vámospércsi csákány és a téglási kard markolata – a nebrai korong anyagához hasonlóan – jó egyezést mutatnak az ún. kelet-alpi fémtípussal. Ezt az arzén- és nikkel-tartalmú ércet Salzburgtól délre a Kr. e. 16-14. században művelt, Mitterberg vidéki rézbányákból eredeztetik. A téglási kincs csákánya és a kard pengéje viszont ettől eltérő nyersanyagból készült (Pernicka 2013; Pernicka et al. 2016a).
A hajdúsámsoni kincs (pirossal jelezve) és a téglási kincs (kékkel jelezve) tárgyainak elemösszetétele a kelet-alpi bányák elemösszetételével összevetve (Pernicka 2013, Fig. 4)
Ugyanezen fegyverek ólomizotóp elemzési adatai megerősítették a kelet-alpi eredetet. A magasabb ezüst- és antimontartalmú téglási tárgyak a szlovákiai Garam-vidék rézbányáiból származó ércből készülhettek (Pernicka 2013).
Az utóbbi időkben a környező térségből további Kr. e. 2000/1900 és 1500 közé, a magyarországi középső bronzkor időszakára keltezhető tárgyak ólomizotópos vizsgálati eredményei is elérhetővé váltak. A mai Ausztriából két lelőhely 32 adata a középső bronzkor teljes időszakába nyújt bepillantást. Az eredmények jól kiegészítik az 1960-as és 1970-es években a stuttgarti Studien zu den Anfängen der Metallurgie projekt által vázolt képet. A korábbi (Kr. e. 2000/1900–1600 BC közé keltezhető) tárgyak anyaga a nyakperecek jellemző, magas ezüst-, arzén- és antimon-tartalmú fakóérc nyersanyagáról elnevezett Ösenring Kupfer, míg a későbbi (Kr. e. 1600 utáni) darabok kelet-alpi réztípusból készültek (Schubert–Schubert 1967). A pontosabb eredet-meghatározásra irányuló ólomizotóp elemzések szerint a korábbi tárgyak nyersanyaga minden bizonnyal a szlovákiai régióból származhat, a kelet-alpi fémtípus pedig a mitterbergi bányákhoz köthető (Duberow et al. 2009; Radivojević et al. 2018, Fig. 7). Románia térségéből nemrégiben a hajdúsámsonihoz hasonló kardokat tartalmazó apai kincset és további 40 kora, középső és késő bronzkori eszközből és fegyverből származó mintákat vizsgáltak. Az elemzések az alpi és szlovákiai bányák mellett más, lokális (Nagybánya ill. az Erdélyi-középhegység/Apuşeni hegység térségéből származó) nyersanyagok használatát is valószínűsítik (Pernicka et al. 2016b). A felhasznált nyersanyag változását az időrenddel összevetve az ausztriaihoz hasonló tendencia figyelhető meg.
Az ólomizotóp-elemzések révén a nyersanyaghasználatban megfigyelt változás Kr. e. 1600 előtt (vagyis a közép-európai kora bronzkorban, R Br A2) és után (a közép-európai középső bronzkorban, R Br B) (Radivojevic et al. 2018, Fig. 7).
Új ólom- és ónizotópos eredmények Magyarország területéről
Az Ernst Pernicka és Tobias Kienlin vezetésével a Tübingeni Egyetem égisze alatt 2006-ban végzett Untersuchungen zur Vermittlung der Zinnbronze nach Mitteleuropa über das Karpatenbecken című mintavételi projekt keretében több jól adatolt, újabb magyarországi feltárásból származó bronztárgyból történt mintavétel. Ezek közül számos fontos tárgy mintáinak elemzését 2016-tól a Lendület Mobilitás Kutatócsoport és a CEZA gGmbH együttműködésével folytatjuk. Az eddig elkészült 22 (és további 20 folyamatban levő) fémvizsgálat jelentőségét kiemeli, hogy az említett kilenc, Debrecen térségéből előkerült tárgy elemzésén kívül további ólomizotópos adatok nem álltak rendelkezésre a Kárpát-medence belső területeiről. A vizsgált, Kr. e. 2800–1500 közötti időszakra keltezhető leletek között – típusuk alapján – távoli kapcsolatokat mutató darabok is vannak. Például a Balatonakalinál eltemetett magas rangú férfi különleges, nyélhátas ónbronz fejszéjéhez (Torma 1978; Kulcsár–Kiss 2016) nagyon hasonló példányok az észak-németországi Melz és a délkelet-romániai Slatina régiójából kerültek elő. A balatonakali és a melzi fejszék kapcsán már korábban felmerült a kérdés, hogy azonos műhelyben készült, messze földre exportált darabokról lehet szó, vagy esetleg a tárgyak hasonlósága távoli kapcsolatokat tükröző másolatokra utalhat (Kovács 1995; David 2013; Stockhammer 2017). A mai Szlovákia térségével kapcsolatba hozható réz nyersanyag fontosságát mutató elemzéseink a közép-európai kora és középső bronzkor nyersanyagellátásának kérdéskörében hiánypótló jelentőségűek (Kiss et al. in prep.).
Az ismert európai rézérc források elhelyezkedése (Pernicka et al. 2016b, Fig. 14), és a Lendület Mobilitás projekt keretében eddig vizsgált 22 réz és bronz tárgy lelőhelyei (zölddel jelezve)
A Bronze Age Tin ERC projekttel való együttműködésnek köszönhetően az első magyarországi ónizotópos adatok értékelése is folyamatban van. Így hamarosan választ kaphatunk arra a kérdésre, hogy a Kárpát-medence központi régióiban a Kr. e. 2000/1900-as évektől elterjedt ónbronz tárgyakhoz felhasznált ötvöző anyag eredete melyik ismert ón forráshoz (Cseh-Szász érchegység, Szlovákia, Balkán, esetleg a Brit-szigetek) köthető (Brüggmann et al. 2017; Nessel in prep.).
A tanulmányút további, régészeti és természettudományos módszereket egyaránt alkalmazni kívánó nemzetközi pályázatok sikeres elkészítéséhez is hozzájárulhat.
Irodalom
Brüggmann, G., Berger, D., Frank, C., Maharens, J., Nessel, B., Pernicka, M.: Tin Isotope Fingerprints of Ore Deposits and Ancient Bronze. In: Newman, P. (Ed.): The Tinworking Landscape of Dartmoor in a European Context. Papers presented at a conference in Trevistock, Devon, 6-11. May 2016. Dartmoor 2017, 103–114.
Dani J., Török Zs., Csedreki L., Kertész Zs., Szikszai Z.: A hajdúsámsoni kincs PIXE vizsgálatának tanulságai. Gesta 12 (2013) 30–47.
David, W.: Eine mit Spiralhakenranken verzierte altbronzezeitliche Nackenkammaxt, siebenbürgischen Typs aus Südwestböhmen. – Wo wurden die Schaftlochäxte vom Typ Apa–Nehoiu hergestellt? In: B. Rezi, R. Németh, S. Berecki (eds.) Bronze Age Crafts and Craftsmen in the Carpathian Basin. Proceedings of the International Colloquium from Târgu Mureş 5–7 October 2012. Bibliotheca Musei Marisiensis Seria Archeologica 6. Târgu Mureş 2013, 91–138.
Duberow, E., Pernicka, E., Krenn-Leeb, A.: Eastern Alps or Western Carpathians: Early Bronze Age. Metal within the Wieselburg Culture. Eastern Alps or Western Carpathians: Early Bronze Age within the Wieselburg culture. In: T. L. Kienlin–B. Roberts. Metals and Societies. Studies in honour of Barbara S. Ottaway. PA 169. Bonn 2009, 336–349.
Kiss V.: Arany, réz és bronztárgyak kutatása a középső bronzkorig. Az archeometallurgia aktuális kérdései (The study of gold, copper and bronze artefacts until the Middle Bronze Age. Current questions of archaeometallurgy). Archeometriai Műhely 9 (2012) 61–74.
Kiss, V., Barkóczy, B., Csányi, M., Czene, A., Dani, J., Gyöngyösi, Sz., Kasztovszky, Zs., Káli, Gy., Kovács, R., Kulcsár, G., Maróti, B., Szabó, G., Pernicka, E.: Collaborative contributions to the study of Copper and Bronze in the Carpathian Basin. In prep.
Kovács, T.: Auf Mitteleuropa weisende Beziehungen einiger Waffenfunde aus dem östlichen Karpatenbecken. In: Hänsel, B. (ed.): Handel, Tausch und Verkehr im Bronze- und Früheisenzeitlichen Südosteuropa. Südosteuropa-Schriften 17. München, Berlin 1995, 173–185.
Krause, R.: Bronze Age Copper Production in the Alps: Organisation and Social Hierarchies in Mining Communities. In: T. L. Kienlin–B. Roberts. Metals and Societies. Studies in honour of Barbara S. Ottaway. PA 169. Bonn 2009, 47–66.
Kulcsár G., Kiss V.: Újra a balatonakali bronzkori sírról (The Bronze Age burial from Balatonakali – revisited). Tisicum 25 (2016) 75–82.
Nessel, B.: Invention and adaption of tin bronze metallurgy in south-eastern Europe. In: Proceedings of the Bronze Age Tin. Geological sources, production, and distribution of tin in Bronze Age Eurasia. International workshop from 14 to 16 March 2018. at the Reiss Engelhorn Museums in Mannheim, Germany, in prep.
Pernicka, E.: Analyses of Early Bronze Age metal objects from the Museum in Debrecen, Hungary, Gesta 12 (2013) 48–55.
Pernicka, E., Lutz, J., Stöllner, Th.: Bronze Age Copper Produced at Mitterberg, Austria, and its Distribution. Archaeologia Austriaca 100 (2016) 19–55.
Pernicka, E., Nessel, B., Mehofer, M.: Lead Isotope Analyses of Metal Objects from the Apa Hoard and Other Early and Middle Bronze Age Items from Romania. Archaeologica Austriaca 100 (2016) 57–86.
Radivojević, M., Roberts, B.W., Pernicka·E., Stos‑Gale, M., Martinón‑Torres, M., Rehren, T., Bray, P., Brandherm, D., Ling, J., Mei, J., Vandkilde, H., Kristiansen, K., Shennan, S.J., Broodbank, C.: The Provenance, Use, and Circulation of Metals in the European Bronze Age: The State of Debate. Journal of Archaeological Research 2018. https://doi.org/10.1007/s10814-018-9123-9
Schubert, F., Schubert E.: Spektralanalytische Untersuchungen von Hort und Einzelfunden der Periode B III. In: Mozsolics Bronzefunde des Karpatenbeckens. Depotfundhorizonte von Hajdúsámson und Kosziderpadlás. Budapest 1967, 185–189.
Stockhammer, Ph.: The Dawn of the Copy in the Bronze Age. In C. Forberg and P. W. Stockhammer (eds.): The Transformative Power of the Copy: A Transcultural and Interdisciplinary Approach. Heidelberg Studies on Transculturality 92. Heidelberg 2017, 161–190.
Stöllner, Th.: Montan-Archaeology and Research on Old Mining: Just a Contribution to Economic History. In: Ü. Yalçın (Ed.): Anatolian Metal IV. Der Anschnitt, Beiheft 21. Bochum 2008, 149–178.
Torma, I.: A balatonakali bronzkori sír (Das bronzezeitliche Grab in Balatonakali). Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 13 (1978) 15–27.
